SMAC - AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JÖVŐJÉT MEGHATÁROZÓ TRENDEK



Mi az a SMAC?

 

Az elnevezés az ICT következő évtizedét meghatározó négy nagy hajtóerő, a közösségi megoldások, a mobilitás, az analitika és a felhő angol elnevezése (Social, Mobile, Analytics, Cloud) kezdőbetűiből alkotott betűszó. Jelentését tekintve egy új típusú termék-szolgáltatás kombinációt jelöl, amelyhez egyre több vállalat alkalmazkodik annak érdekében, hogy hatékony és agilis felhasználói élményt nyújthasson.

Egy példával illusztrálva: Netflix-szórakoztatóipar. A Netflix kifinomult elemzési algoritmusokkal valósítja meg ajánlórendszerét, amellyel személyre szabott ajánlatokat juttat el felhasználóihoz. A felhőből stream-elt filmeket a felhasználók különböző eszközökön (TV, táblagép, telefon) nézhetik, és az élményüket a közösségi tereken osztják meg egymással. Mindezt egy integrált szolgáltatás keretében tehetik meg.

Ezek a komponensek egymástól függetlenül is elérhetőek lennének; ami a lényeges a SMAC stack-ben, hogy a négy terület együttműködik: az új funkciók tervezetten építenek mindegyik pillére. Például egy mobileszköz által biztosított, új lehetőségek részletesebb adatgyűjtést tesznek lehetővé, az adatok gyűjtését a felhőkapacitások rendelkezésre állása teszi lehetővé, amelyekre elemzéseket alapozunk a mélyebb ügyfélélmény elérése érdekében és amelyeket azonnal be is tudunk építeni a közösségi csatornákba. Ilyen módon az alkalmazás/szolgáltatás fejlesztése, új funkciók beépítése során a négy terület összefonódik, egymást támogatja, az egyik fejlődése lehetőségeket teremt a másik számára, így nem is lehet ezeket teljességgel egymástól elkülönülten kezelni.

(M)obile – mobilitás

Tömegpiaci szemszögből talán a mobilitás fejlődése érzékelhető a legmarkánsabban. Egyrészről, hardver oldalról nézve egyre nagyobb tár- és számítási kapacitást, egyre kifinomultabb megjelenítő (output) készletet és egyre több és egyre jobban működő érzékelőt építenek ezekbe az eszközökbe.
Tömegpiaci szemszögből talán a mobilitás fejlődése érzékelhető a legmarkánsabban. Egyrészről, hardver oldalról nézve egyre nagyobb tár- és számítási kapacitást, egyre kifinomultabb megjelenítő (output) készletet és egyre több és egyre jobban működő érzékelőt építenek ezekbe az eszközökbe. A gyártók részben üzleti modelljük segítségével, részben az alkalmazás-áruházaikkal alkalmazás-fejlesztői ökoszisztémát építettek ki maguk körül, ezzel is biztosítva, hogy a hardverbe kerülő új funkciók minél inkább ki legyenek használva. Másrészről a mobileszközök spektruma is folyamatosan szélesedik. Régebben volt a mobiltelefon és a tablet, később megjelent egy – méret szempontból – kettő közötti kategória, a fablet (phablet), majd a különböző hibridek. Újabban a gyártók utat nyitottak a hordható mobileszközök kategóriájának (óra, szemüveg, de a sor nyilván még folytatódik). Aztán ott vannak a különböző céleszközök, mint például a sporthoz vagy egészségügyi célra használt, mérő, tároló, majd (valamilyen felhőszolgáltatás révén) elemző eszközök.

Az eszközökön és képességeiken túl a mobilitás terjedésének van még egy nagyon fontos mozgatórugója, és ez már nem csak magukban az eszközökben keresendő. A rajtuk futó alkalmazások többsége ugyanis önmagában működésképtelen, folyamatosan információt kell cserélnie valamilyen, általában felhőben futó rendszerrel. Ehhez viszont megfelelő sávszélességre van szükség, és ennek fejlesztésében a mobilszolgáltatóknak jut nagyon fontos szerep (GPRS, EDGE, 3G, 4G).

Mindezek miatt egyre több ember használ, egyre kevésbé helyhez kötötten mobileszközöket.    

Az alkalmazás, a felhasználási esetek szempontjából azonban nem csak a „helyhez nem kötöttség” fontos, a mobileszközöknek, mint felhasználói termináloknak vagy még egy specialitásuk: folyamatosan be vannak kapcsolva, folyamatosan rendelkezésre állnak (always on). Egy olyan alkalmazással, amelyet felhasználói egy asztali gép vagy laptop segítségével vesznek igénybe, a felhasználók időszakos kapcsolatban állnak. Általában munkaidőben, amikor odaülnek a géphez, hogy dolgozzanak, egyébként a termináljuk ki van kapcsolva. A mobileszköz akkor is rendelkezésre áll, ha a felhasználója éppen nem „dolgozom státuszban” található, a háttérrendszer akkor is tud információt küldeni, ha éppen nem használják a mobileszközt (sms, push üzenetek). Ez új lehetőségeket hoz be a munkafolyamatokba, olyanokat, amelyeket a „hagyományos” kliens/szerver jellegű architektúrák nem tudtak.

A „mindenhol rendelkezésre állás”, az always on és a nagy sávszélességű kommunikáció olyan tulajdonságai a mobileszközöknek, amelyek hatalmas lökést adtak a közösségi terek terjedésének, felhasználási volumenük felduzzadásának. Az esemény aktualitása, frissessége olyan felhasználási eseteket eredményezett, amellyel többszörösére növekedett a forgalmuk. 
 
A vállalatok szempontjából a T-Systems Magyarország a mobilitás általános trendjein felül több fontos területtel is foglalkozik és egy átfogó képet nyújt a kommunikáció és a mobilitás területéről. Idén kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a Symposiumon szó essen a hálózati fejlesztésekről és azok relevanciájáról akár az általános üzleti és gyártási tevékenységek támogatásában akár a nagyvállalati Machine-to-Machine megoldások területén. Érdemes figyelmet szentelni a DMS (Digital Media Signage) és egyéb videó alapú kommunikáció térhódításának is, hiszen rengeteg munkát spórolhatunk meg velük és akár még az ügyfélélményt is javíthatják, ha megfelelően alkalmazzuk őket.
 

Vissza

Symposium 2014 Összefoglaló videó

Symposium 2014 mobilapplikáció


       ANDROID                            iOS

Támogató partnereink

Gyémánt fokozatú támogatónk

Cisco

Kiemelt technológiai támogatónk

HP

Arany fokozatú támogatóink

Alcatel

Avaya

Avnet

BlackBerry

IBM

Microsoft

Oracle

SAS

Kiemelt nemzetközi partner

SAP

Ezüst fokozatú támogatóink

Dell

EMC

McAffe

Toshiba

Szakmai együttműködő partnereink

Szakmai együttműködő partnerünk

IDC

Együttműködő partnereink

Együttműködő partnereink

MobileIron

servicenow

Média partnereink

Média partnereink

Figyelő

ITBusiness

napi gazdaság

Origo

Portfolio.hu