Emberközpontú technológiák

Az automobil születésekor komoly szakértelmet igényelt a gőzhajtású szerkezet üzemeltetése. A sofőr szavunk is a francia ’chauffeur’-ből származik, ami eredetileg fűtőt, hevítőt jelentett. Csakhogy a mai sofőröknek már nincs szükségük ilyen szakértelemre ahhoz, ahogy egész jól elboldoguljanak egy gépjármű működtetésével, a technológia emberközpontúvá vált. Valami ilyesmi játszódik le most az elemzések területén. A jövőben egyszerű átlagemberek széles körben és rendszeresen fognak elemzéseket, analitikát használni, jóllehet sok esetben fogalmuk sem lesz arról, ami a háttérben történik. Ami azt illeti, sok esetben ez már ma is így van, hadd mutassunk egy példát. A közösségi terek egyik fontos funkciója a ’share’, vagyis az információk gyors (azonnali) és könnyű, kézre eső megosztásának a lehetősége, ami olyan hatékonyságot hozott az emberi együttműködésben, amelyet a korábbi eszközökkel nem lehetett elérni. A megosztás önmagában azonban inkább káoszt teremtett volna, mint hatékonyságot, a hirtelen ránk zúduló információtömeg miatt. A háttérben működő analitikus megoldások egész sora biztosítja azt, hogy a megfelelő információ a megfelelő időben eljusson a megfelelő Ember-hez.
Az emberközpontú technológiák legfontosabb feladata az egyéni hatékonyság, produktivitás növelése. Az elemzések ezért egyre inkább egyén-fókuszúak, ahol a vizsgálat tárgya már nem egy-egy, demográfiai vagy viselkedési szempontból hasonló csoport, hanem maguk az egyes individuumok. Ez a „szintugrás” jelentős előrelépés, azonban különleges kihívásokat tartogat a technológia számára.
 
Általános trendként elmondható, hogy miközben a technológia azon része, amivel a felhasználó találkozik (GUI) egyszerűsödik, kezelhetőbbé és átláthatóbbá válik, a háttérben működő rendszer egyre komplexebb lesz. Ezen háttérrendszerek kialakításához nagy szakértelemre, de ugyanakkor nagyobb „felhasználó iránti empátiára, megértésre” van szükség.