Televíziós műsorvezető, művészeti újságíró, árverésvezető, kommunikációs tanácsadó. Kulturális estek, pódiumbeszélgetések, kerekasztalok moderátora irodalom, színház, tánc, képzőművészet területein, illetve olyan előadásokat tart, ahol egyes témák - például pénz, építészet, könyv, telekommunikáció - művészetben való szerepét, művekben való megjelenését mutatja be. Gyakorlott rádiós, tévés műsorvezető – M1 Kultúrház, Sziget TV, KogartCafe a Radio Cafén, Danubius Rádió. 2000 óta Magyarország vezető aukciósháza, a Kieselbach Galéria árverésvezetője és a Bátor Tábor jótékonysági aukciók vezetője. 2011-ben alapította a NORAWINKLER&CO ügynökséget, vállalati ügyfelek kulturális programján és kommunikációján dolgozik.
08:00 — 09:00
Regisztráció
09:45 — 10:00
Be part of the Digital transformation!
Szenzorok, robotok, drónok, big data, mesterséges intelligencia és felhő. Újszerű technológiák, amelyek az önvezető autók, a távsebészet, és az okos városok mögött állnak. Azon túl, hogy elektromos árammal működnek van még egy közös dolog bennük: össze kell őket kapcsolni. Egy olyan gazdaságban, amelynek teljesítményét a hálózatba kapcsolt rendszerek együttműködése határozza meg, különös jelentősége van az „összekapcsolásnak”. Ez egyfajta kötőanyag, ami az osztott komponensekből egységesen működő rendszert, rendszereket teremt. Feltéve persze, ha ez az összekapcsolás elég megbízható, gyors és alkalmas sok millió komponens egyidejű összekapcsolására. A jövő digitális gazdaságának összekapcsolásához a mai „best effort-ot” meghaladó képességekre lesz szükségünk
10:15 — 10:30
Digitális Jólét program 2.0
10:30 — 10:45
Együtt lehetséges – 2017 sikerprojektjei
11:00 — 11:25
Szünet
11:25 — 11:45
Future Frequencies: The Future Impact of Artificial Intelligence
A világ 70 éve tanúja a mesterséges intelligencia fejlődésének. Az elmúlt években mindennapi életünkben is megtapasztalhattuk a mesterséges intelligencia hangsúlyos, mégis visszafogott jelenlétét okos telefonjaink keresőrobotjaiban, a vásárlássegítő rendszerekben, az orvosi észlelésben, a hang- és arcfelismerés terén, és másutt. Az elmúlt néhány évben a nagyobb számítási kapacitás, a milliárdnyi adatpont gyors elemzésének képessége, a felhőrobotika, a gépi mély tanulás, valamint Google és az Amazon óriáscégek, illetve az olyan látnokok, mint Elon Musk beruházásainak eredményeképpen úgy érezhetjük, hogy egy új „kambriumi robbanás” küszöbén állunk. Ez a küszöbön álló forradalom újradefiniálja az intelligenciáról, a kognitív interakcióról alkotott képünket, hogy mit jelent embernek, mi több, felsőbbrendű embernek lenni.
Számba vesszük, hogyan alakíthatja át és optimalizálhatja a mesterséges intelligencia és hibridizációja - együttműködve olyan más technológiákkal, mint a robotika, a dolgok internete, a nanotechnológia vagy az idegtudomány - az olyan sokoldalú területeket, mint a pénzügy vagy a reagáló városok. Bemutatjuk az új eszköztárakat - a meghatározott paraméterkészlettel rendelkezőket és a nyílt végűeket és kísérletieket egyaránt - hogy demonstráljuk, hogyan terjeszthetjük ki látóhatárunk, hogyan változtathatjuk meg világlátásunk, és azt, ahogyan a világban működünk. Nem kérdéses persze, hogy a mesterséges intelligenciának bomlasztó hatása is lesz. Jelentősen befolyásolja majd a munka és a munkaerő jövőjét a hatékonyság, az új munkakör-igények és a változó készségrepertoár szempontjából.
Számba vesszük, hogyan alakíthatja át és optimalizálhatja a mesterséges intelligencia és hibridizációja - együttműködve olyan más technológiákkal, mint a robotika, a dolgok internete, a nanotechnológia vagy az idegtudomány - az olyan sokoldalú területeket, mint a pénzügy vagy a reagáló városok. Bemutatjuk az új eszköztárakat - a meghatározott paraméterkészlettel rendelkezőket és a nyílt végűeket és kísérletieket egyaránt - hogy demonstráljuk, hogyan terjeszthetjük ki látóhatárunk, hogyan változtathatjuk meg világlátásunk, és azt, ahogyan a világban működünk. Nem kérdéses persze, hogy a mesterséges intelligenciának bomlasztó hatása is lesz. Jelentősen befolyásolja majd a munka és a munkaerő jövőjét a hatékonyság, az új munkakör-igények és a változó készségrepertoár szempontjából.
11:45 — 12:25
Kerekasztal beszélgetés – Mesterséges intelligencia – IoT gazdasági-társadalmi hatásai
Keleti Arthur
IT biztonsági stratéga, T‑Systems Magyarország Zrt.
Galambos Márton
főszerkesztő, Forbes
Halácsy Péter
prezi.com
Málnay Barnabás
Smartware.Tech
Szvetelszky Zsuzsanna
szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, Magyar Tudományos Akadémia
Nap mint nap halljuk a híreket a mesterséges intelligencia minden korábbinál lenyűgözőbb eredményeiről, az általa feltárt új lehetőségekről, amelyek még néhány évvel ezelőtt is a tudományos-fantasztikum világába tartoztak volna. A kutatók és fejlesztők folyamatosan szállítják az újabb megoldásokat, az ember pedig beleszédül a megnyíló távlatokba.
Ám a nagy lelkesedés közepette nem árt egy mély levegőt venni, egy lépést hátralépni, és nem csak a technológiai lehetőségek aspektusaiból szemügyre venni a mesterséges intelligenciát. Akkor is ennyire örülünk majd neki, amikor a mi munkánkat teszi feleslegessé? Amikor a gépek nem csak ismerik életünk minden rezdülését, de tulajdonképpen valós időben be is avatkoznak abba?
Az idei Symposium újdonsága lesz az a kerekasztal-beszélgetés, amely pontosan ezt, a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásait járja körül. Galambos Márton, a Forbes újságírójának moderálása mellett a négy meghívott szakértő – Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Árpád, Keleti Arthur és Málnay Barnabás – egy-egy piaci vagy technológiai hírre reagálva négy különféle aspektusból is megpróbálják felvázolni, mire számíthatunk a jövőben. A társadalmi kérdések között van, hogy miként fogadják az emberek a mesterséges intelligencia térnyerését, hogyan hat az ki a gondolkodásukra? A gazdasági hatások között érdemes megvizsgálni, miként alakul át a vállalatok működése, és annak nyomán a munkaerőpiac; milyen gazdasági következményei lehetnek, hogy a működés számos területét eddig elképzelhetetlen mélységében, valós időben látjuk át. Korántsem mellékes a biztonság témája sem: kell-e változnia (és ha igen, hogyan) a biztonsággal kapcsolatos felfogásunknak, az írott és íratlan szabályoknak. És végül, de nem utolsósorban. látni kell azt is, hogy mind e mögött milyen tudományos háttér áll: mi a mítosz és mi a valóság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a lehetőségek vagy a veszélyek a nagyobbak?
A beszélgetés során kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére is. A műsorszám elején egy kérdést bocsátunk szavazásra a hallgatóságnak, amelyre az esemény mobilalkalmazásában lehet szavazni – akár többször is, megváltoztatva a korábbi véleményt. A szavazás állását folyamatosan kivetítjük és valós időben frissítjük, így nyomon követhető marad, hogy egy-egy szakértői megszólalás milyen mértékben és irányban módosítja a „közvélekedést”.
Ám a nagy lelkesedés közepette nem árt egy mély levegőt venni, egy lépést hátralépni, és nem csak a technológiai lehetőségek aspektusaiból szemügyre venni a mesterséges intelligenciát. Akkor is ennyire örülünk majd neki, amikor a mi munkánkat teszi feleslegessé? Amikor a gépek nem csak ismerik életünk minden rezdülését, de tulajdonképpen valós időben be is avatkoznak abba?
Az idei Symposium újdonsága lesz az a kerekasztal-beszélgetés, amely pontosan ezt, a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásait járja körül. Galambos Márton, a Forbes újságírójának moderálása mellett a négy meghívott szakértő – Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Árpád, Keleti Arthur és Málnay Barnabás – egy-egy piaci vagy technológiai hírre reagálva négy különféle aspektusból is megpróbálják felvázolni, mire számíthatunk a jövőben. A társadalmi kérdések között van, hogy miként fogadják az emberek a mesterséges intelligencia térnyerését, hogyan hat az ki a gondolkodásukra? A gazdasági hatások között érdemes megvizsgálni, miként alakul át a vállalatok működése, és annak nyomán a munkaerőpiac; milyen gazdasági következményei lehetnek, hogy a működés számos területét eddig elképzelhetetlen mélységében, valós időben látjuk át. Korántsem mellékes a biztonság témája sem: kell-e változnia (és ha igen, hogyan) a biztonsággal kapcsolatos felfogásunknak, az írott és íratlan szabályoknak. És végül, de nem utolsósorban. látni kell azt is, hogy mind e mögött milyen tudományos háttér áll: mi a mítosz és mi a valóság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a lehetőségek vagy a veszélyek a nagyobbak?
A beszélgetés során kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére is. A műsorszám elején egy kérdést bocsátunk szavazásra a hallgatóságnak, amelyre az esemény mobilalkalmazásában lehet szavazni – akár többször is, megváltoztatva a korábbi véleményt. A szavazás állását folyamatosan kivetítjük és valós időben frissítjük, így nyomon követhető marad, hogy egy-egy szakértői megszólalás milyen mértékben és irányban módosítja a „közvélekedést”.
12:25 — 12:35
T-Systems Magyarország Partneri Díjátadó
Korunk informatikájának legfőbb jellemzője az adatmennyiség drasztikus növekedése. Az óriás mennyiségű adatok feldolgozásának ígérete a ma már megvalósult technológiákkal számos módon teljesült, de igazán érdemi előrelépés nem történt.
A processzor centrikus informatikai alapelv még mindig komoly korlátokat állít elénk, így a feldolgozás sebessége messze nem tudja követni a keletkezett adatok mennyiségét.
Felhagyva az mostanáig ismert informatikai alapelvekkel, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) egy új projektbe kezdett, melynek fő célkitűzése az eddigi ismeretek teljes átírása és a „Memory-Driven Computing” elképzelés gyakorlatba való átültetése.
Lerántottuk a leplet új elméletről és bemutattuk a gyakorlatban is 2016-ban a HPE Discover rendezvényen, Las Vegasban. A kutatások eredményeként létrejött az eddigi tudást átlépő, memória centrikus megvalósítás, mely minden eddiginél nagyobb teljesítményre képes feldolgozást biztosít.
Az informatika új dimenziójának megvalósult, gyakorlatias lényegét és a felhasználási területeket tárja fel a plenáris ülésen hallható prezentáció, illetve a szekciós előadáson további részleteket tudhatnak meg a tisztelt érdeklődők.
A processzor centrikus informatikai alapelv még mindig komoly korlátokat állít elénk, így a feldolgozás sebessége messze nem tudja követni a keletkezett adatok mennyiségét.
Felhagyva az mostanáig ismert informatikai alapelvekkel, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) egy új projektbe kezdett, melynek fő célkitűzése az eddigi ismeretek teljes átírása és a „Memory-Driven Computing” elképzelés gyakorlatba való átültetése.
Lerántottuk a leplet új elméletről és bemutattuk a gyakorlatban is 2016-ban a HPE Discover rendezvényen, Las Vegasban. A kutatások eredményeként létrejött az eddigi tudást átlépő, memória centrikus megvalósítás, mely minden eddiginél nagyobb teljesítményre képes feldolgozást biztosít.
Az informatika új dimenziójának megvalósult, gyakorlatias lényegét és a felhasználási területeket tárja fel a plenáris ülésen hallható prezentáció, illetve a szekciós előadáson további részleteket tudhatnak meg a tisztelt érdeklődők.
Jan Dröge az ICT szektor beruházásait élénkítő EU irányelvekről tart előadást. Az előadás érinti az EU kiemelt finanszírozási eszközeinek felvázolását valamint a Bizottság ICT szektorra vonatkozó szabályozási prioritásait is.
13:00 — 13:10
Digitális lépések a kognitív világ felé
13:10 — 13:15
Díjátadó: Együtt lehetséges - 2017 sikerprojektjei
13:15 — 14:30
Ebéd
14:00 — 17:20
Szekció előadások
18:00 — 19:00
Vacsora
19:00 — 19:50
Smart Universe – egyedi produkció
Zenei alap: Gustav Holst – The Planets, melyben közreműködik Duda Éva Társulat, Bajári Levente, Buczkó Martin és Aleszja Popova. Koreográfia: Buczkó Martin.
08:00 - 09:00
Regisztráció
09:45 - 10:00
Be part of the Digital transformation!
Szenzorok, robotok, drónok, big data, mesterséges intelligencia és felhő. Újszerű technológiák, amelyek az önvezető autók, a távsebészet, és az okos városok mögött állnak. Azon túl, hogy elektromos árammal működnek van még egy közös dolog bennük: össze kell őket kapcsolni. Egy olyan gazdaságban, amelynek teljesítményét a hálózatba kapcsolt rendszerek együttműködése határozza meg, különös jelentősége van az „összekapcsolásnak”. Ez egyfajta kötőanyag, ami az osztott komponensekből egységesen működő rendszert, rendszereket teremt. Feltéve persze, ha ez az összekapcsolás elég megbízható, gyors és alkalmas sok millió komponens egyidejű összekapcsolására. A jövő digitális gazdaságának összekapcsolásához a mai „best effort-ot” meghaladó képességekre lesz szükségünk
10:30 - 10:45
Együtt lehetséges – 2017 sikerprojektjei
10:15 - 10:30
Digitális Jólét program 2.0
11:00 - 11:25
Szünet
11:25 - 11:45
Future Frequencies: The Future Impact of Artificial Intelligence
A világ 70 éve tanúja a mesterséges intelligencia fejlődésének. Az elmúlt években mindennapi életünkben is megtapasztalhattuk a mesterséges intelligencia hangsúlyos, mégis visszafogott jelenlétét okos telefonjaink keresőrobotjaiban, a vásárlássegítő rendszerekben, az orvosi észlelésben, a hang- és arcfelismerés terén, és másutt. Az elmúlt néhány évben a nagyobb számítási kapacitás, a milliárdnyi adatpont gyors elemzésének képessége, a felhőrobotika, a gépi mély tanulás, valamint Google és az Amazon óriáscégek, illetve az olyan látnokok, mint Elon Musk beruházásainak eredményeképpen úgy érezhetjük, hogy egy új „kambriumi robbanás” küszöbén állunk. Ez a küszöbön álló forradalom újradefiniálja az intelligenciáról, a kognitív interakcióról alkotott képünket, hogy mit jelent embernek, mi több, felsőbbrendű embernek lenni.
Számba vesszük, hogyan alakíthatja át és optimalizálhatja a mesterséges intelligencia és hibridizációja - együttműködve olyan más technológiákkal, mint a robotika, a dolgok internete, a nanotechnológia vagy az idegtudomány - az olyan sokoldalú területeket, mint a pénzügy vagy a reagáló városok. Bemutatjuk az új eszköztárakat - a meghatározott paraméterkészlettel rendelkezőket és a nyílt végűeket és kísérletieket egyaránt - hogy demonstráljuk, hogyan terjeszthetjük ki látóhatárunk, hogyan változtathatjuk meg világlátásunk, és azt, ahogyan a világban működünk. Nem kérdéses persze, hogy a mesterséges intelligenciának bomlasztó hatása is lesz. Jelentősen befolyásolja majd a munka és a munkaerő jövőjét a hatékonyság, az új munkakör-igények és a változó készségrepertoár szempontjából.
Számba vesszük, hogyan alakíthatja át és optimalizálhatja a mesterséges intelligencia és hibridizációja - együttműködve olyan más technológiákkal, mint a robotika, a dolgok internete, a nanotechnológia vagy az idegtudomány - az olyan sokoldalú területeket, mint a pénzügy vagy a reagáló városok. Bemutatjuk az új eszköztárakat - a meghatározott paraméterkészlettel rendelkezőket és a nyílt végűeket és kísérletieket egyaránt - hogy demonstráljuk, hogyan terjeszthetjük ki látóhatárunk, hogyan változtathatjuk meg világlátásunk, és azt, ahogyan a világban működünk. Nem kérdéses persze, hogy a mesterséges intelligenciának bomlasztó hatása is lesz. Jelentősen befolyásolja majd a munka és a munkaerő jövőjét a hatékonyság, az új munkakör-igények és a változó készségrepertoár szempontjából.
Jan Dröge az ICT szektor beruházásait élénkítő EU irányelvekről tart előadást. Az előadás érinti az EU kiemelt finanszírozási eszközeinek felvázolását valamint a Bizottság ICT szektorra vonatkozó szabályozási prioritásait is.
Korunk informatikájának legfőbb jellemzője az adatmennyiség drasztikus növekedése. Az óriás mennyiségű adatok feldolgozásának ígérete a ma már megvalósult technológiákkal számos módon teljesült, de igazán érdemi előrelépés nem történt.
A processzor centrikus informatikai alapelv még mindig komoly korlátokat állít elénk, így a feldolgozás sebessége messze nem tudja követni a keletkezett adatok mennyiségét.
Felhagyva az mostanáig ismert informatikai alapelvekkel, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) egy új projektbe kezdett, melynek fő célkitűzése az eddigi ismeretek teljes átírása és a „Memory-Driven Computing” elképzelés gyakorlatba való átültetése.
Lerántottuk a leplet új elméletről és bemutattuk a gyakorlatban is 2016-ban a HPE Discover rendezvényen, Las Vegasban. A kutatások eredményeként létrejött az eddigi tudást átlépő, memória centrikus megvalósítás, mely minden eddiginél nagyobb teljesítményre képes feldolgozást biztosít.
Az informatika új dimenziójának megvalósult, gyakorlatias lényegét és a felhasználási területeket tárja fel a plenáris ülésen hallható prezentáció, illetve a szekciós előadáson további részleteket tudhatnak meg a tisztelt érdeklődők.
A processzor centrikus informatikai alapelv még mindig komoly korlátokat állít elénk, így a feldolgozás sebessége messze nem tudja követni a keletkezett adatok mennyiségét.
Felhagyva az mostanáig ismert informatikai alapelvekkel, a Hewlett Packard Enterprise (HPE) egy új projektbe kezdett, melynek fő célkitűzése az eddigi ismeretek teljes átírása és a „Memory-Driven Computing” elképzelés gyakorlatba való átültetése.
Lerántottuk a leplet új elméletről és bemutattuk a gyakorlatban is 2016-ban a HPE Discover rendezvényen, Las Vegasban. A kutatások eredményeként létrejött az eddigi tudást átlépő, memória centrikus megvalósítás, mely minden eddiginél nagyobb teljesítményre képes feldolgozást biztosít.
Az informatika új dimenziójának megvalósult, gyakorlatias lényegét és a felhasználási területeket tárja fel a plenáris ülésen hallható prezentáció, illetve a szekciós előadáson további részleteket tudhatnak meg a tisztelt érdeklődők.
11:45 - 12:25
Kerekasztal beszélgetés – Mesterséges intelligencia – IoT gazdasági-társadalmi hatásai
Keleti Arthur
IT biztonsági stratéga, T‑Systems Magyarország Zrt.
Galambos Márton
főszerkesztő, Forbes
Halácsy Péter
prezi.com
Málnay Barnabás
Smartware.Tech
Szvetelszky Zsuzsanna
szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, Magyar Tudományos Akadémia
Nap mint nap halljuk a híreket a mesterséges intelligencia minden korábbinál lenyűgözőbb eredményeiről, az általa feltárt új lehetőségekről, amelyek még néhány évvel ezelőtt is a tudományos-fantasztikum világába tartoztak volna. A kutatók és fejlesztők folyamatosan szállítják az újabb megoldásokat, az ember pedig beleszédül a megnyíló távlatokba.
Ám a nagy lelkesedés közepette nem árt egy mély levegőt venni, egy lépést hátralépni, és nem csak a technológiai lehetőségek aspektusaiból szemügyre venni a mesterséges intelligenciát. Akkor is ennyire örülünk majd neki, amikor a mi munkánkat teszi feleslegessé? Amikor a gépek nem csak ismerik életünk minden rezdülését, de tulajdonképpen valós időben be is avatkoznak abba?
Az idei Symposium újdonsága lesz az a kerekasztal-beszélgetés, amely pontosan ezt, a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásait járja körül. Galambos Márton, a Forbes újságírójának moderálása mellett a négy meghívott szakértő – Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Árpád, Keleti Arthur és Málnay Barnabás – egy-egy piaci vagy technológiai hírre reagálva négy különféle aspektusból is megpróbálják felvázolni, mire számíthatunk a jövőben. A társadalmi kérdések között van, hogy miként fogadják az emberek a mesterséges intelligencia térnyerését, hogyan hat az ki a gondolkodásukra? A gazdasági hatások között érdemes megvizsgálni, miként alakul át a vállalatok működése, és annak nyomán a munkaerőpiac; milyen gazdasági következményei lehetnek, hogy a működés számos területét eddig elképzelhetetlen mélységében, valós időben látjuk át. Korántsem mellékes a biztonság témája sem: kell-e változnia (és ha igen, hogyan) a biztonsággal kapcsolatos felfogásunknak, az írott és íratlan szabályoknak. És végül, de nem utolsósorban. látni kell azt is, hogy mind e mögött milyen tudományos háttér áll: mi a mítosz és mi a valóság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a lehetőségek vagy a veszélyek a nagyobbak?
A beszélgetés során kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére is. A műsorszám elején egy kérdést bocsátunk szavazásra a hallgatóságnak, amelyre az esemény mobilalkalmazásában lehet szavazni – akár többször is, megváltoztatva a korábbi véleményt. A szavazás állását folyamatosan kivetítjük és valós időben frissítjük, így nyomon követhető marad, hogy egy-egy szakértői megszólalás milyen mértékben és irányban módosítja a „közvélekedést”.
Ám a nagy lelkesedés közepette nem árt egy mély levegőt venni, egy lépést hátralépni, és nem csak a technológiai lehetőségek aspektusaiból szemügyre venni a mesterséges intelligenciát. Akkor is ennyire örülünk majd neki, amikor a mi munkánkat teszi feleslegessé? Amikor a gépek nem csak ismerik életünk minden rezdülését, de tulajdonképpen valós időben be is avatkoznak abba?
Az idei Symposium újdonsága lesz az a kerekasztal-beszélgetés, amely pontosan ezt, a mesterséges intelligencia gazdasági-társadalmi hatásait járja körül. Galambos Márton, a Forbes újságírójának moderálása mellett a négy meghívott szakértő – Szvetelszky Zsuzsanna, Takács Árpád, Keleti Arthur és Málnay Barnabás – egy-egy piaci vagy technológiai hírre reagálva négy különféle aspektusból is megpróbálják felvázolni, mire számíthatunk a jövőben. A társadalmi kérdések között van, hogy miként fogadják az emberek a mesterséges intelligencia térnyerését, hogyan hat az ki a gondolkodásukra? A gazdasági hatások között érdemes megvizsgálni, miként alakul át a vállalatok működése, és annak nyomán a munkaerőpiac; milyen gazdasági következményei lehetnek, hogy a működés számos területét eddig elképzelhetetlen mélységében, valós időben látjuk át. Korántsem mellékes a biztonság témája sem: kell-e változnia (és ha igen, hogyan) a biztonsággal kapcsolatos felfogásunknak, az írott és íratlan szabályoknak. És végül, de nem utolsósorban. látni kell azt is, hogy mind e mögött milyen tudományos háttér áll: mi a mítosz és mi a valóság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, a lehetőségek vagy a veszélyek a nagyobbak?
A beszélgetés során kíváncsiak vagyunk a közönség véleményére is. A műsorszám elején egy kérdést bocsátunk szavazásra a hallgatóságnak, amelyre az esemény mobilalkalmazásában lehet szavazni – akár többször is, megváltoztatva a korábbi véleményt. A szavazás állását folyamatosan kivetítjük és valós időben frissítjük, így nyomon követhető marad, hogy egy-egy szakértői megszólalás milyen mértékben és irányban módosítja a „közvélekedést”.
12:25 - 12:35
T-Systems Magyarország Partneri Díjátadó
13:00 - 13:10
Digitális lépések a kognitív világ felé
13:10 - 13:15
Díjátadó: Együtt lehetséges - 2017 sikerprojektjei
13:15 - 14:30
Ebéd
14:00 - 17:20
Szekció előadások
18:00 - 19:00
Vacsora
19:00 - 19:50
Smart Universe – egyedi produkció
Zenei alap: Gustav Holst – The Planets, melyben közreműködik Duda Éva Társulat, Bajári Levente, Buczkó Martin és Aleszja Popova. Koreográfia: Buczkó Martin.
14:30 - 17:30
Ipar szekció
14:30 — 14:50
Sanghai 2017
3 év alatt több mint 250 új szer jelent meg a piacon. Ehhez hasonló mértékű innovációt nehéz felmutatni a gyártásban. Hogyan is lehet mindezt kivitelezni, hogyan tudnak ezek a gyártók ilyen gyorsan reagálni? Erről fog beszélni Zacher Gábor, a Honvédkórház Sürgősségi osztályának vezetője.
14:50 — 15:10
Az értékáram és a cigarettaszünetek eredményre gyakorolt hatásai. Avagy objektív mérés a hatékonyabb gyártás érdekében
Az infokommunikációs technológiák egyre gyorsuló fejlődése gyökeresen és globálisan megváltoztatja hétköznapi szokásainkat, átalakítja igényeinket. Ez a fejlődés a gyártásban és a logisztikában is egyre nagyobb szerephez jut. Az ipar szekcióban a tipikusan szűk keresztmetszetnek számító témákra helyezzük a hangsúlyt, úgymint az objektív teljesítménymérés, a karbantartás-ütemezés, az optimális gyártásitétel-nagyság vagy éppen az ostorcsapás-effektus.
15:10 — 15:30
Változtass a holnapon, most! – Fejlett elemzési eszközök hatalmas adat mennyiséget alakítanak a jövőbeli növekedéshez elengedhetetlen, a jobb döntéshozatal igényeit kiszolgáló részletes és kiszámítható információvá
Figyelembe véve a BI-világot meghatározó új trendeket, nem maradhat ki a szekcióból az adat, az analitika és a döntéshozatal témaköre. A szekciót választók ipari gyakorlati példákon keresztül ismerkedhetnek meg egy fejlett adatelemző megoldással, amely képes arra, hogy az egyre nagyobb mennyiségben rendelkezésre álló és egyre több adatforrásban található adatot gyorsan és egyszerűen transzformálja üzleti döntéshozatalt támogató releváns információkká.
15:30 — 15:50
Csúcstechnológia az alapkő letételtől a termelésig
Az előadásban 2015 legnagyobb zöldmezős ipari beruházását és a megvalósult Apollo gumigyárat, a teljesen automatizált gyártási rendszert, illetve annak informatikai megoldásait mutatjuk be.
15:50 — 16:15
Szünet
16:15 — 16:35
Vissza a jövőbe!
Az Ipar 4.0 megoldások, akárcsak az általuk megoldható problémák, régóta itt vannak köztünk. A problémák hasonlók, mint évekkel ezelőtt, és – legyünk őszinték – sokukra az Ipar 4.0 előtti világban is találtunk megfelelő megoldásokat. Ami újdonság: bővült az eszköztár, új technológiák jelentek meg, amelyek széles körben hozzáférhetőkké váltak, és a problémákra korábban adott egyedi technológiáknak a divatos „Ipar 4.0” nevet adtuk. Az előadás során konkrét példákon, eseteken, azok hatásain és lehetséges megoldásain mutatjuk be, hogy a kibővült eszköztárral hogyan vághatunk utat a shopfloorszintű problémák között.
16:35 — 16:55
Milyen innovatív megoldásokkal válaszol a kreatív szektor az iparági problémákra?
A Scratchfinder a gyártással foglalkozó vállalatokat segíti abban, hogy a legyártott gépjármű alkatrészek felületén megtalálják és rögzítsék a felületi sérüléseket. Az alkalmazás egy vizuális leképezés platformra épül és egy web-alapú alkalmazással is folyamatosan szinkronizál. Működése két részből áll: először egy digitális toll segítségével beazonosítja a sérülést, majd digitálisan regisztrálja egy ún. „sérülés listán”, megjelölve a helyét, koordinátáit és prioritását. A második fázisban az alkalmazás lehetővé teszi a korábban megjelölt összes felületi hiba megjelenítését. A Scratchfinder az összeszerelő üzemek hagyományos hibakezelési folyamatának digitálisan továbbfejlesztett változata, amely egyben lehetővé teszi az információk megosztásának új módozatait is.
16:55 — 17:15
Ipar 4.0 – Tervezési és gyártásoptimalizálási megoldások a Dell EMC kínálatában
A tervezési, gyártási és feldolgozási folyamatok állandó optimalizálásra és költségcsökkentésre szorulnak számos faktor miatt. A ciklusidők rövidülnek, a minőségbiztosítás egyre nagyobb szerepet kap. Az egységenkénti költség leszorításánál fontos szempont a munkaerő megértése, valamint az automatizálási lehetőségek kihasználása a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Ezzel nemcsak ugyanazt tesszük, csak gyorsabban, hanem magasabb szintre emeljük a termelékenységet, új, értéknövelt funkciókat bevezetve. Az előadás ezekről a kérdésekről szól, pár megoldással és ötlettel szolgálva az ipart.
17:15 — 17:30
Kihívás és lehetőség, avagy az iparban zajló digitalizáció hatásai a felsőoktatásra
A Széchenyi István Egyetem oktatási és kutatási potenciáljának bemutatását követően az oktatás múltjának és jelenének,
de főleg jövőjének kérdéseivel foglalkozunk. Bemutatjuk a modern oktatási technikákat, s megvizsgáljuk, hogy az iparban
megjelenő új technológiák oktatásba való beillesztése milyen kihívásokat támaszt az oktatók elé.
de főleg jövőjének kérdéseivel foglalkozunk. Bemutatjuk a modern oktatási technikákat, s megvizsgáljuk, hogy az iparban
megjelenő új technológiák oktatásba való beillesztése milyen kihívásokat támaszt az oktatók elé.
14:10 - 17:30
Államigazgatás, állami nagyvállalatok szekció
Hivatal vs. szolgáltató-támogató. Tanker vs. motorcsónak. Kullogásból piaci sebesség? 1.1? – 2.0? – 2.1? Közelmúlt és közeljövő.
14:30 — 14:50
Az élelmiszerlánc-biztonság legújabb fejlesztési irányai
Az adatforgalom drasztikus növekedésével és az élelmiszerek előállításának és kereskedésének globalizációjával az élelmiszerlánc mára már egy nagyon kiterjedt, komplex hálózatot alkot. A Nébih jelenleg felölelt szakterületeit korábban külön intézmények látták el, ahol már 25 éve zajlottak informatikai fejlesztések. E rendszerek összhangjának megteremtése zajlik több nagy projektben is (pl.: INTEL), melyek fő célja az egységes adatelemzés és -kezelés, illetve a biztonsági kockázatok kiszűrése a komplex élelmiszerláncban. Ezek nyomán kialakul az adattárház, az egységes információmenedzsment, és célként jelenik meg a Nemzeti Minősítési Rendszer és a Nemzeti Élelmiszerlánc-adatszolgáltatási Központ kialakítása.
14:50 — 15:10
Digitális agrárszolgáltatások, azaz egy gazda is lehet „smart”
Felmérések alapján a gazdák informatikához való viszonya nagyon eltérő, ugyanakkor ma már mindenkinek szüksége van informatikai megoldásokra. Milyen válaszok adhatók a különböző igényekre? Szűrhető-e az „információcunami”? Fontos-e a közösségi média a gazdáknak? A válaszokat a tudás- és értékalapú közösségi portál adhatja meg, mely a gazdálkodók gondolkodása alapján működik.
15:10 — 15:30
GDPR gondolatok egy multi szemével
„Biztonsági szintet ugrani néhány hét alatt?” Míg a folyamatok megfeleltetése az új szabályozásnak sok hónapot igénybe vehet, jó néhány szervezet szeretne olyan, a megfelelésszintjét széleskörűen javító, gyors intézkedéseket tenni, melyek már a szabályozás türelmi idejének lejártakor használhatók. Az alkalmazások alatti architektúrarétegben léteznek olyan „quick win” megoldások, melyek az érzékeny adatok biztonsági szintjét jelentősen megemelik, ugyanakkor hetek alatt, kis költséggel bevezethetők. Ezek hatása kevéssé függ a más rétegekben szükséges módosításoktól, így egy futó GDPR-felméréssel párhuzamosan is bevezethetők.
15:30 — 15:50
Hatékonyabb állam, boldogabb állampolgárok – mesterséges intelligencia az állam szolgálatában
Az utóbbi években Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány, mindemellett felgyorsult világunkban elvárt a gyors reakció, legyen szó személyes, vállalat-ügyfél vagy akár állam-állampolgár kapcsolatról. Az előadás példákon keresztül illusztrálja, miként lehet növelni az állampolgárok elégedettségét az állammal való kapcsolatuk során, és ezt hogyan lehet az állam számára a jelenleginél kevesebb erőforrással biztosítani. Az előadásban szereplő példák bemutatják, hogy más országokban hogyan használja az állam a mesterséges intelligenciát a könnyebb ügyintézés érdekében a webes ügyfélkapukban, mobilon, a telefonos ügyfélszolgálatoknál, illetve akár a social médiában.
15:50 — 16:15
Szünet
16:15 — 16:35
Hogyan tud megfelelni egy hagyományos nagyvállalati IT a smart technológiák bevezetési kihívásainak?
Ki fogja a vállalatok „smart” megoldásait elkészíteni? Manapság a legtöbb „hagyományos” nagyvállalat tervezi valamilyen „smart” termék piaci bevezetését. A termékfejlesztéshez elsősorban az informatikai szakterülettől vár támogatást. De hogyan tud egy hagyományos üzletmenethez optimalizált, robusztus rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére képzett szakembergárda támogatást nyújtani smart termékek fejlesztésére, vagy akár élére állni olyan innovatív termékek kidolgozásának, mint az okososzlopok, okosotthonok vagy az okoshálózatok? Hol van ennek a helye egy nagyvállalatnál?
A kormány elfogadta a Digitális Oktatási Stratégiát, amely a XXI. századba emeli át az oktatás, szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerét. A cél a digitális kompetenciák jelentős mértékű fejlesztése. Mi vezetett ahhoz, hogy ez a stratégia egyáltalán elkészüljön, miért volt rá szükség, és hol tart jelenleg a digitális oktatás a magyar iskolákban? Milyen konkrét intézkedések valósultak meg már eddig is a stratégiából, és mik a következő lépések a kormányzat, az intézmények, illetve a tanárok szintjén?
16:55 — 17:15
A Magyarországi Református Egyház köznevelési feladatainak támogatását megvalósító informatikai rendszer
Milyen megoldással valósult meg? Hogyan segíti elő a megvalósított informatikai rendszer a Magyarországi Református Egyház köznevelési feladatainak ellátását? Milyen üzleti folyamatokat támogat az így elkészült rendszer?
Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre válaszol a REKIR rendszerét bemutató előadás.
Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre válaszol a REKIR rendszerét bemutató előadás.
2015-ben a magyar kormány teljesen megreformálta az állami vagyon értékesítésének szabályait, és előírta a folyamat digitalizációját. Ekkor jött létre az MNV új aukciós portálja, az Elektronikus Aukciós Rendszer (EAR). Az előadásban bemutatásra kerülnek az EAR-rendszer létrehozásának okai, az elmúlt évek tapasztalatai, eredményei, valamint hogy milyen fejlesztések valósultak meg a korábbi években, és milyen új kihívások várhatóak a jövőben az EAR-rendszerben.
14:30 - 17:50
Digitális Város - Közlekedés szekció
A digitális városi szolgáltatások egyik fontos eleme az átjárhatóság és a fenntarthatóság, amennyiben ez a két rész hiányzik a megvalósítandó projektből, akkor kudarcra van ítélve. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. célja, hogy olyan hazai átjárható rendszerek épüljenek ki, amelyek lehetőséget biztosítanak a városoknak ahhoz, hogy egy úgynevezett szolgáltatási láncot, azaz ökoszisztémát alakítsanak ki. Az előadás kitér a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. digitális szolgáltatásaira és azokra a megvalósítás alatt álló projektekre, amelyet a Társaság az általa létrehozott Nemzeti Smart City Technológiai Platform égisze alatt kíván megvalósítani. A projektek célja, hogy átjárható készpénzmentes szolgáltatások jöjjenek létre, amelyekkel a magyarországi városok saját ökoszisztémájukat tudják kialakítani.
14:50 — 15:10
European Smart Solutions Center koncepció és portfolió elemek
15:10 — 15:30
Automatizált flottamenedzsment és big data analitika az e-mobilitás jegyében
A Magyar Telekom jelenlegi, mintegy 3200 autóból álló flottájának üzemeltetését korábban egy több mint 8 éven át fejlesztett rendszer támogatta. Ez a rendszer elavult, nem felelt meg a műszaki lehetőségek adta korszerű flottaüzemeltetés elvárásainak, ezért egy modernizációs projekt során a lehető legnagyobb mértékű automatizálást hajtottuk végre annak érdekében, hogy az alábbi fő célok megvalósulhassanak:
- A folyamatközpontú megoldásnak köszönhetően a gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő flottamenedzsment adminisztrációs feladatainak jelentős csökkentése (flottavezérlés és nem flottaadminisztrációs, operációs központú megközelítés)
- Gépjárműhasználat közvetlen költségeinek csökkentése innovatív eszközök felhasználásával (fogyasztás, javítási költségek, meghibásodások kezelése)
- A cégcsoport alkalmazottainak biztonságosabb vezetési élmény nyújtása
- A külső szolgáltató partnerek költség- és szolgáltatásminőség-kontrollja
- E2E informatikai támogatófunkciók szerepe a „magenta cégcsoport” gépjárműflottájánál
- Informatikai funkciók alkalmazhatósága a gépjárművekkel kapcsolatos gazdasági és menedzsmenttel kapcsolatos témákban
Az előadás során a fenti célok elérése érdekében a T-Systemsszel közösen megvalósított SmartCar szolgáltatás bemutatására kerül sor: nemcsak a funkcionalitást, hanem a megcélzott költségcsökkentési célok megvalósítása érdekében kialakított működési módokat és automatizációkat is bemutatjuk. Az előadás során bemutatott SmartCar GoLive még nem került bevezetésre, de azon dolgozik a cégcsoport, hogy minél hamarabb élesben is elindíthassa.
A SmartCar megoldás a Magyar Telekom keretein belül került kialakítása, viszont termékként bármely flottával rendelkező vagy flottakezelő cég számára megfelelő megoldás lehet, illetve ehhez hozzátartozik a Connected Car megoldás is, amelynek funkciói vonzóak lehetnek biztosítócégek számára is.
- A folyamatközpontú megoldásnak köszönhetően a gyorsabb és kevesebb erőforrást igénylő flottamenedzsment adminisztrációs feladatainak jelentős csökkentése (flottavezérlés és nem flottaadminisztrációs, operációs központú megközelítés)
- Gépjárműhasználat közvetlen költségeinek csökkentése innovatív eszközök felhasználásával (fogyasztás, javítási költségek, meghibásodások kezelése)
- A cégcsoport alkalmazottainak biztonságosabb vezetési élmény nyújtása
- A külső szolgáltató partnerek költség- és szolgáltatásminőség-kontrollja
- E2E informatikai támogatófunkciók szerepe a „magenta cégcsoport” gépjárműflottájánál
- Informatikai funkciók alkalmazhatósága a gépjárművekkel kapcsolatos gazdasági és menedzsmenttel kapcsolatos témákban
Az előadás során a fenti célok elérése érdekében a T-Systemsszel közösen megvalósított SmartCar szolgáltatás bemutatására kerül sor: nemcsak a funkcionalitást, hanem a megcélzott költségcsökkentési célok megvalósítása érdekében kialakított működési módokat és automatizációkat is bemutatjuk. Az előadás során bemutatott SmartCar GoLive még nem került bevezetésre, de azon dolgozik a cégcsoport, hogy minél hamarabb élesben is elindíthassa.
A SmartCar megoldás a Magyar Telekom keretein belül került kialakítása, viszont termékként bármely flottával rendelkező vagy flottakezelő cég számára megfelelő megoldás lehet, illetve ehhez hozzátartozik a Connected Car megoldás is, amelynek funkciói vonzóak lehetnek biztosítócégek számára is.
15:30 — 15:50
Okos városok a Ciscóval
Az előadásban bemutatásra kerül a Cisco okosváros megközelítése, világszerte megvalósult projektek és a magyarországi T-Systemsszel közös WIFI4EU-fejlesztés. Megismertetjük a Cisco Kinetic IoT megoldások közül a Kinetic for Cities városautomatizálási rendszert.
15:50 — 16:15
Szünet
16:15 — 16:35
Intelligencia az összekapcsolt világ számára
Az IoT nem kevesebbet ígér, mint hogy jobbá teszi társadalmunkat, jobbá teszi az üzletünket olyan alkalmazásokkal, mint az okosvárosok, innovatív, megelőzésre koncentráló egészségügyi alkalmazások, prediktív karbantartás stb. Ezt az ígéretet teljesíteni nem egyszerű. Szenzorokat szerelni a különböző eszközökre és IP-címet adni nekik, csak a kezdet. Az előadás bemutatja, hogyan lehet az IoT-adatok és más releváns adatok összekapcsolásával és elemzésével valóban intelligens alkalmazásokat kialakítani.
16:35 — 16:55
Városirányítás és Városi Energiaügynökség koncepció, Smart Grid
Hogyan integrálható az energiaipar professzionális kommunikációs rendszere, a SCADA a mai ICT-rendszerekkel a városi energetikai megoldások menedzselése során? A T-Systems városüzemeltetési koncepciója felöleli a fenntartható városi létet meghatározó Smart Grid-elemeket, az erre ráépülő „városi energiaügynökség” biztosítja a hatékony irányítást és együttműködést a városi virtuális erőművel (VPP). Ezen a módon támogatható a folyamatos, igények alapján menetrendezett zöld városi energia biztosítása, legyen szó akár az e-Mobilitás révén megváltozott energiafogyasztási szokásainkról, közösségi közlekedésről, akár a hagyományos vagy megújult – intelligens – közvilágítási rendszerekről.
17:15 — 17:35
Smart Parking E2E megoldás, bevezetési tapasztalatok - Parkolás, ahogy szeretnéd
Az előadás során bemutatásra kerül a T-Systems okosparkoló megoldása, a foglaltsági érzékelés technikai megvalósítása (szenzorok típusai, felhasználási lehetőségei). Szót ejtünk a telepített rendszerek tapasztalatairól és a jövőbeni továbblépési lehetőségekről. Az előadás kitér a rendszer, illetve általában a Machine-to-Machine kommunikációs igényeire, jelenleg látott műszaki elvárásaira. Kitérünk az idén szabványosított NB-IoT (Narrow Band Internet of Things) esetleges mobilszolgáltatói megoldására. Műszaki szempontból ismertetjük a technológia legfőbb ígéreteit és felhasználási területeit, majd rövid áttekintést nyújtunk a jövőbeni bevezetésének lépéseiről és az elérhető szolgáltatásokról.
17:35 — 17:50
Smart Parking - Intelligens parkolórendszerek a jövő okos városaiban
Az előadás bemutatja a T-Systems okosparkoló rendszerében rejlő potenciált, a megoldás jövőbeni továbbfejlesztési lehetőségeit.
16:15 - 17:30
Egészségügy szekció
16:15 — 16:35
Egészséges Budapest Program
Budapest és Pest megye történetének legnagyobb kórház- és szakrendelőfejlesztési programja indul el 2017-ben. A kormány a következő 10 évben -2017-2026 között- várhatóan több száz milliárdos fejlesztést hajt végre a fővárost és agglomerációt is kiszolgáló kórházakban és szakrendelőkben. Három centrumkórház jön létre a fővárosban, és további összesen 25 kórházban, illetve első körben 7 önálló szakrendelőben valósul meg fejlesztés.
Az előadás keretében bemutatásra kerül az Egészséges Budapest Program tervezési koncepciója, szakmai háttere, a megvalósításra irányuló stratégia-alkotás folyamata, valamint azok a főbb kihívások, melyeknek meg kell felelni.
Az előadás keretében bemutatásra kerül az Egészséges Budapest Program tervezési koncepciója, szakmai háttere, a megvalósításra irányuló stratégia-alkotás folyamata, valamint azok a főbb kihívások, melyeknek meg kell felelni.
16:35 — 16:50
Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér
16:50 — 17:10
Intelligens Egészségügyi rendszerek EESZT kapcsolatokkal
A társadalmak elöregedéséből fakadó kihívásokkal párhuzamosan a lakosság egyre nagyobb elvárásokat támaszt az egészségügyi ellátórendszerrel szemben. Mindezek hatékony és magas színvonalú kielégítése elképzelhetetlen a korszerű eHealth megoldások intenzív felhasználása nélkül. A minőségében és mennyiségében fokozódó adattömeg, a korszerű technológiák és a gyógyításhoz kapcsolódó elektronikus szolgáltatások találkozásából megszületett az intelligens kórház (smart hospital) fogalma, amely komoly kihívásként jelenik meg a hazai ellátórendszer intézményeinek korszerűsítése kapcsán. Az előadás áttekinti az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) által létrehozott szolgáltatási környezet lehetőségeit és felvázolja az intelligens egészségügy továbbfejlődésének elképzelhető perspektíváit.
17:10 — 17:30
Memory Driven Computing
17:30 — 17:50
Elektronikus személyi igazolvány az EESZT-ben
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) célja többek között az ország különféle egészségügyi intézményeinek összekötése, valamint a beteg aktuális ellátása érdekében a más intézményekben keletkezett információ strukturált és szabványosított rendelkezésre bocsátása a jelenleg érvényben lévő jogszabályok és a legfrissebb technikai megoldások mentén. Kiemelt figyelmet érdemel az adatbiztonság és az adathozzáférés kérdése, melynek első pontja a hozzáférést kérő beazonosítása. Erre a kérdésre az EESZT az elektronikus személyi igazolvány használatával ad választ.
14:30 - 15:50
Innováció szekció
14:30 — 14:50
Towards 5G - Super-Agility & Hyper-Intelligence
A GSM a kilencvenes évek elején történő megjelenése óta a sebesség és a mobilitás iránti igény határozta meg egyértelműen a fejlődés útját. Az emberiség megszabadulása a vezetékes hálózatok kötöttségeitől hatalmas változást jelentett a társadalom életében. Ma már szinte mindannyian képesek vagyunk digitálisan kommunikálni bárhol és bármikor. Az LTE technológia napjainkban már biztosítja a szükséges sebességet, bár abból sosem árt a még több, így a mobiltechnológia következő generációjával, azaz az 5G-vel szemben támasztott elvárások már sokkal sokrétűbbek, mint pusztán az adatátvitel iránti igény. Valójában az 5G egyáltalán nem csupán a vezeték nélküli hálózati szakasz vonatkozásában hoz újat, hanem sokkal szélesebb körben érinti a technológiát pl. az alapszolgáltatások, vezetékes-mobil konverzió, jelentős IoT lehetőségek, rendkívüli megbízhatóság, mesterséges intelligenciára alapuló automatizálás stb. tekintetében. Az újonnan megjelenő igények jelentős része abból a felismerésből táplálkozik, hogy a fejlesztéseknek nem csak a fogyasztók igényeit, hanem az üzleti igényeket is ki kell szolgálniuk. Előadásomban az 5G terén elért legjelentősebb előrelépésekkel fogok foglalkozni vertikális megközelítésben és a jelenleg zajló digitális átalakulás szempontjából. Általánosságban ki fogok térni a vállalatok számára teremtett értékre és konkrét példákat hozok az 5G-ben rejlő illetve a már 4G-vel is elérhető lehetőségek kiaknázására. Az 5G szuper-agilitást és hyper-intelligenciát ígér.
14:50 — 15:10
Digitális újragondolás
Az életben maradáshoz a digitális átállás manapság már kevés. A digitális átállás elsősorban az üzleti tevékenységek digitalizációjára fókuszál, kiemelt céllal az ügyfélélményre és az egyéni igények kiszolgálására. A digitális újratervezés során az innovatív technológiák segítségével alapjaiban gondoljuk át a vállalat működését, feltárva olyan bevételi forrásokat, amelyekre korábban még csak nem is gondoltunk, illetve új szintekre emeljük a vállalat innovációs stratégiáját. Felmerül viszont a kérdés, honnan tudjuk majd, hogy a vállalati stratégiánk elegendő-e arra, hogy a cégünk 10 év múlva is az üzleti porondon maradjon?
15:10 — 15:30
Nyílt innovációs ökoszisztéma 2.x
A nyílt innováció egy olyan bizonyítottan működő keretrendszer, melynek célja, hogy fokozza a szervezet képességét arra, hogy fogyasztók és partnerek által felvetett termék- és megoldásötleteket valósítson meg piaci sikerek érdekében. A nyitottság arról szól, hogy a szervezet külső szellemi kapacitást is igénybe vesz innovációs folyamataiban.
Ennek keretén belül ma már számos nagyvállalat működtet saját innovációs labort vagy indít innovációs programokat.
A fő kérdés viszont az, hogy hogyan változik ez a nyílt innovációs keretrendszer, és milyen szerepe lehet ebben egy nagyvállalatnak, valamint miként tud egy integrált vagy független innovációs labort működtetni a célja elérése érdekében.
A T-Systems a partnerségben és az ökoszisztéma hatékony menedzselésében látja a legnagyobb kihívást és lehetőséget, melyben a T-Systems innovációs laborja, a KiBu kulcsfontosságú szerepet tölt be.
Ennek keretén belül ma már számos nagyvállalat működtet saját innovációs labort vagy indít innovációs programokat.
A fő kérdés viszont az, hogy hogyan változik ez a nyílt innovációs keretrendszer, és milyen szerepe lehet ebben egy nagyvállalatnak, valamint miként tud egy integrált vagy független innovációs labort működtetni a célja elérése érdekében.
A T-Systems a partnerségben és az ökoszisztéma hatékony menedzselésében látja a legnagyobb kihívást és lehetőséget, melyben a T-Systems innovációs laborja, a KiBu kulcsfontosságú szerepet tölt be.
15:30 — 15:50
Mesterséges intelligencia és gépi látás alkalmazási lehetőségei az Ipar 4.0 területein belül
A mesterséges neurális hálózatok ugrásszerű fejlődése új területeket nyit a mesterséges intelligencia felhasználási területein belül. Eddig csak (szak)emberek által elvégezhetőnek hitt feladatok válnak egy csapásra olcsón és megbízhatóan automatizálhatóvá, ami az ipari forradalomhoz hasonló átalakuláshoz fog vezetni a munkaerőpiacon. Akik nem fektetnek ezekbe az új technológiákba és képtelenek magabiztosan használni azokat, rövid távon lemaradnak az egyre gyorsuló, globális versenyben. A neurális hálózatok felhasználásában minden nagy mennyiségű adattal dolgozó cég érdekelt, így létfontosságú a T-Systems számára, hogy házon belül ilyen kompetenciákkal is rendelkezzen.
A mesterséges intelligencia és az azon alapuló gépi látás ipari lehetőségeibe kívánok előadásommal laikusok számára is érthető, összefoglaló betekintést nyújtani a Kitchen Budapest jelenleg futó kutatási és startupprojektjei, valamint a legfrissebb, aktuális AI-trendek bemutatásával.
A mesterséges intelligencia és az azon alapuló gépi látás ipari lehetőségeibe kívánok előadásommal laikusok számára is érthető, összefoglaló betekintést nyújtani a Kitchen Budapest jelenleg futó kutatási és startupprojektjei, valamint a legfrissebb, aktuális AI-trendek bemutatásával.
16:15 - 17:30
IT Biztonság szekció
16:15 — 16:35
Bug Bounty
16:35 — 16:55
A vállalkozás és a Fortinet – Megbecsült kapcsolat
Manapság a szervezeteknek gyors és biztonságos hálózatra van szükségük a siker érdekében. Az, hogy rendelkezik-e a hálózat bármely pontján jelentkező fenyegetésekre azonnal reagáló megfelelő védelemmel, döntő lehet abból a szempontból, hogy vállalkozása zavartalanul működik, vagy támadások áldozatává válik. A Fortinet az egyetlen cég, amely biztonsági megoldásokat kínál a hálózatra, a végpontra, az alkalmazásra, az adatközpontra és a felhőre, valamint integrált és együttműködő biztonsági szövetként működő hozzáférést. Ez azt is jelenti, hogy mi vagyunk az egyetlen cég, amely képes valóban hatékony, integrált end-to-end biztonsági megoldást biztosítani a teljes támadási felületre.A hatékony védelem biztosítása érdekében a különböző környezetekben elhelyezkedő adatokat és biztonsági elemeket megfelelően kell integrálni, láthatóvá, valamint alkalmassá tenni információk megosztására. A Fortinet Security Fabric biztosítja az ellenőrzés és az integráció lehetőségét, valamint a teljes szervezet biztonságának menedzselését a dolgok internetétől a felhőig.
16:55 — 17:30
Kerekasztal beszélgetés - Innovatív incidenskezelési szolgáltatások
Mit tehetünk akkor, ha órák vagy percek alatt az informatikai rendszerünket ismeretlen kórokozó fertőzi meg? Vagy ha „viszontlátjuk” cégünk értékes adatbázisát a dark weben? Esetleg hogyan reagálunk akkor, ha egy hacker csoport megzsarol minket, hogy kiszivárogtatja a birtokában lévő adatainkat, ha nem fizetünk nekik? Valós kockázatokról beszélünk? Realitás ez ma Magyarországon?
Meghívott vendégeinkkel a fenti kérdéseket járjuk körül, a szakmai és elemzői szempontból Bencsáth Boldizsárral a Crysys Lab-tól, tanulási és képesség oldaláról Frész Ferenccel a Cyber Services-től és reagálási- és incidenskezelési szemszögből Dani Istvánnal, a T-Systems incidenskezelési központjának vezetőjével.
Egy formabontó, őszinte és pörgős beszélgetésre készülünk, amelyben számítunk az Ön részvételére és természetesen kérdéseire is!
A beszélgetést moderálja Keleti Arthur, a T-Systems IT Biztonsági Stratégája.”
Meghívott vendégeinkkel a fenti kérdéseket járjuk körül, a szakmai és elemzői szempontból Bencsáth Boldizsárral a Crysys Lab-tól, tanulási és képesség oldaláról Frész Ferenccel a Cyber Services-től és reagálási- és incidenskezelési szemszögből Dani Istvánnal, a T-Systems incidenskezelési központjának vezetőjével.
Egy formabontó, őszinte és pörgős beszélgetésre készülünk, amelyben számítunk az Ön részvételére és természetesen kérdéseire is!
A beszélgetést moderálja Keleti Arthur, a T-Systems IT Biztonsági Stratégája.”
14:30 - 15:50
Kereskedelem és média szekció
Kütyük, appok, kódok, influencerek – jó sok. Geszti Péter kedvenc példáiban felvillantja, hogy mitől izgalmas számára a digitális marketing, milyen kreatív megoldások támogatják az újító kedvű kereskedőket, és hogy mi köze van a régi módi történetmesélésnek az online értékesítéshez.
14:50 — 15:10
Smart retail megoldások
Az előadás keretében az Outdoor Heatmap megoldás bemutatása során szeretnénk rávilágítani arra, hogy az anonimizált és aggregált cellainformációk elemzése révén milyen ismereteket szerezhetünk potenciális vásárlóinkról és szokásaikról, valamint hogy az így kinyert tudás hogyan hasznosítható tovább az értékesítési és marketingtevékenységek során a kereskedelemben.Az Ultinous arcfelismerő rendszerének demonstrálásával felvillantjuk, hogy milyen lehetőségek rejlenek az indoor ügyfélmozgás követésében. A két megoldás egymásra építésével jól láttatható, hogy milyen üzleti lehetőségeket rejt az, hogy mind az üzletek környékén, mind az üzletekben elemezni lehet az ügyfelek mozgását és attitűdjét.
15:10 — 15:30
BigData for Media
A BigData világában az adat olyan értékké válik, amelyre üzleteket lehet építeni. Az előadás fókuszában azok az üzleti lehetőségek állnak, amelyek a médiaiparágat érinthetik. Egy konkrét innováció, az Integrált nézettségmérési megoldás bemutatásával kívánjuk felvázolni, hogy a Telekom-csoport rendelkezésére álló adatok és azok korrelációban való vizsgálata milyen egyedülálló lehetőségeket rejt a médiafogyasztási szokások megértésében, elemzésében és hasznosításában.
A kereskedelemben dolgozók elsőként kerülnek kapcsolatba az ügyfelekkel, képviselik a cég arculatát, és látják működés közben a termékeket és a szolgáltatásokat. Hogyan biztosítsuk számukra a biztonságos hozzáférést azokhoz az eszközökhöz, alkalmazásokhoz és technológiákhoz, amelyekkel maximalizálni tudják a teljesítményüket? Mi az, ami megkönnyíti számukra a kommunikációt, a munkahelyi életük kezelését, a képességeik fejlesztését, valamint az ötletek és ismeretek megosztását?
14:30 - 17:50
Pénzintézetek szekció
14:30 — 14:35
Köszöntő és bevezetés a Fintech fejlődés témájába
14:35 — 14:55
Fintech és Insurtech trendek globálisan és a régióban
A FinTech világ működésének megértéséhez érdemes az egész pénzügyi és bankszektor kontextusát megismernünk. A világ legnagyobb iparága tíz év óta még mindig nem lábalt ki teljesen a válságból és a piaci szereplők tőzsdei értékelése drámaian alacsony. Az új generáció igényei és a technológiai innovációk teljesen átalakítják a bankszektort, ami így a mobiltelefonok bevezetéséhez hasonló digitális transzformáción fog átesni a következő években. A XX. század hagyományos banki modellje ebben a digitalizált XXI. században nem tűnik fenntarthatónak. Jelenleg három új piaci szegmens verseng egymással a “jövő bankja” címért: (i) a FinTech és InsureTech startup-ok világa, (ii) az önmagukat megújítani képes pénzügyi intézmények kissebb csoportja illetve a (iii) sokszor nagy márkaismertséggel rendelkező BigTech cégek. A nyertesek azok lesznek, akik a legjobb banki ügyfélélményt a leghatékonyabban tudják átadni akár több milliós tömegeknek. Ráadásul a “jövő bankjainak” az új pénzügyi szolgáltatásokat iparágakon átívelő digitális ökoszisztémában szükséges felépíteniük az ügyfelek igényei mentén (például lakhatás, egészség vagy online vásárlás). Más-más régióban elterő egyensúlyi állapot alakulhat ki: Ázsiában a technológiai órások, Amerikában a FinTech unikornisok, míg Észak-Európában a digitalizálódó bankok szereztek pillanatnyi előnyt. Magyarországon ki lépi meg a szükséges lépéseket?
14:55 — 15:15
Elevator Lab – Raiffeisen Bank International, Innovációs kezdeményezés Közép-kelet Európában
A Raiffeisen Bank közép-kelet-európai szintű innovációs labot indított 2017 nyarán, ahol 15 befutó fintech közül 6 startupot választottak ki szeptember végére. Október folyamán mentorálás, novemberben már expert workshopok folynak a Raiffeisen bécsi központjában. Az eddigi tapasztalatokat és a következő lépéseket ismerhetjük meg a Raiffeisen CEE digitális fejlődésért felelős igazgatójától.
15:15 — 15:30
Hallod, hogy dübörgünk? – a fintech sztori az elefánt szemszögéből
A technológia fejlődése a bankszektorban is forradalmi újdonságokat hoz. A könnyű kezelhetőség, az egyszerűség, a finom ügyfélélmény norma lesz, míg az újabb jogszabályok egyre bonyolultabb eljárásokat követelnek meg. E kettősségben fejlesztenek a nagybankok és a startupok egyaránt. Az OTP Bank 3 éve indította Digitális Transzformációs Programját fejlesztéseinek felgyorsítására. Mára két tucat új szolgáltatást használnak ügyfeleink döntően kedvező tapasztalatokkal, de bőven voltak-vannak kihívások is a digitalizációs utazáson.
15:30 — 15:40
Kockázati tőke befektetések a bank digitális stratégiájának részeként
Kockázati tőke befektetések a bank digitális stratégiájának részeként - Miért alapít egy bank VC alapot? Milyen lehetőségeket keresünk és mit tudunk kínálni a piaci szereplők számára? Mit látunk befektetőként a hazai és régiós fintech piacon.
15:40 — 15:55
Digitális ökoszisztéma építése a fintech világon keresztül
Az MKB Bank volt Magyarországon az első kereskedelmi bank, amely fintech inkubációs programot indított még 2016 végén egy fintech akadémiával és versennyel. 2017. január és július között inkubáltak sikeresen 8 magyar fintechet. 2017 novemberétől már a második inkubálási fázisba lépnek, és ezúttal nemcsak hazánkból, hanem a közép-kelet-európai országokból várják a potenciális fintech startupok jelentkezését. Eddigi tapasztalataikat osztja meg velünk az MKB fintech lab igazgatója.
15:55 — 16:10
Szünet
16:10 — 16:15
Köszöntő és bevezetés az Instant Payment témába
16:15 — 16:30
A magyarországi Azonnali fizetési rendszerek bevezetésének jelenlegi helyzete, elvárások
Ebben az előadásban megismerkedhetünk az azonnali fizetési rendszerek bevezetéséhez kapcsolódó, a magyarországi bankok felé támasztott elvárásokkal és határidőkkel. Milyen rendszerszintű változásokra kell felkészíteniük a kereskedelmi bankoknak pénzforgalmi rendszerüket?
Gábor a T-Systems PSD2 és Azonnali Fizetési Rendszerek Kompetencia Központ vezetőjeként, a londoni székhelyű Icon Solutions-zel együttműködésben készítette fel a ma már széles körű tapasztalatokkal rendelkező mérnökcsapatot az azonnali fizetési rendszerek bevezetésére.
Gábor a T-Systems PSD2 és Azonnali Fizetési Rendszerek Kompetencia Központ vezetőjeként, a londoni székhelyű Icon Solutions-zel együttműködésben készítette fel a ma már széles körű tapasztalatokkal rendelkező mérnökcsapatot az azonnali fizetési rendszerek bevezetésére.
16:30 — 16:50
Hídépítés az azonnali fizetés lehetőségéhez
A T-Systems Magyarország és az ICON stratégiai partnerség keretén belül közösen támogatják a bankokat az átállási projektben. Tom Hay a londoni székhelyű ICON azonnali fizetési megoldását mutatja be. Előadásának középpontjába a jelenleg működő batch paymentről való átállás technológiai és üzleti kihívásait helyezi. Kitér arra is, hogy milyen különbségek vannak a teljes payment hub implementáció, illetve egy azonnali fizetési keretrendszer implementálása között. Az Angliában hosszú évek óta működő hasonló azonnali fizetési rendszer tapasztalatait is hallhatjuk.
16:50 — 17:10
Mit tanultunk a korai befogadóktól? – Egy egyesült királyságbeli bank tapasztalatai a Faster Payments-ről
Egy panelbeszélgetés keretein belül a bankár szemszögéből ismertet meg bennünket azzal, hogy milyen kihívásokkal kell számolni az azonnali fizetési rendszerek bevezetésekor. Az Angliában hosszú évek óta működő hasonló azonnali fizetési rendszer tapasztalatait osztja meg velünk, támaszkodva mind jelenlegi, a Metro Banknál (Challenger Bank) és korábbi, a Royal Scotland Banknál (hagyományos banki szereplő) szerzett tapasztalataira.
17:10 — 17:30
Tapasztalatok és kihívások a FAST – szingapúri Azonnali fizetési rendszer bevezetése kapcsán a DBS Bankban (Development Bank of Singapore)
Még több külföldi tapasztalathoz juttat minket Molnár István, aki technológiai szempontból tárja elénk a Szingapúrban már évek óta működő azonnali fizetési rendszert, működtetésének tapasztalatait és kihívásait. Előadása során elsősorban az IT-szakember szemével mutatja be ezt a területet, hiszen Chief arhitectként élte meg az azonnali fizetési rendszerek bevezetését a Singapore Development Banknél.
17:30 — 17:50
GDPR aaS – Hogyan készülhetnek fel a bankok a 2018. májusi bevezetésre TSM megoldások bemutatása
A bankok előtt álló komoly megfelelési kihívásra, a GDPR-ra kínál a T-Systems egy komplex megoldást, melyet egy rövid előadás keretén belül ismertet vezető IT security konzultánsunk.