Programok

Hogyan lehet egy kereskedelmi láncban a digital media signage rendszereket a reklámokon túl is használni? Hogyan válhat az értékesítés és a marketing közvetlen eszközévé az eladótérben működő monitor (ami nem csak egy tévé, de akár mobil eszköz is lehet). Milyen lehetőségeket hordoz magában az interaktivitás és az adatbázisok kapcsolata? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel és az ezekre adott válaszokkal foglalkozik az előadás.

Az okostelefonok és a mobilinternet már egyfajta életformát jelentenek. A Cisco Connected Mobile Experience (CMX) beléptet minket ebbe az életformába, legyen szó áruházról, közlekedésről, oktatásról, egészségügyről vagy a kormányzatról. Mobil eszközök használatával egy teljesen újszerű elményt nyújt az ügyfeleinknek amely a személyre szabott környezetnek köszönhetően növeli a felhasználást és az elégedettséget. A Cisco Connected a közösségi hálózatok, a tömeg adatanalízis vagy a helymeghatározás integrációjával a leghatékonyabb információszolgáltatást nyújtja az üzleti folyamatok megerősítéséhez és fejlesztéséhez.

A mobil technológia széleskörű elterjedése továbbra is komoly lehetőség a kereskedők kezében, amely kiélezett versenyben is megkönnyíti vásárlói bázisuk megtartását, illetve bővítését.
A jövőben sokkal inkább összekapcsolódik majd az on-line, valamint a hagyományos vásárlás, ezáltal a kereskedők célzott, személyre szabott ajánlatokkal tudnak előállni – kiszolgálva ezzel a vásárlók egyre növekvő információs igényét.
A Motorola Solutions és a T-Systems olyan közös megoldásokat kínálnak, amelyek megkönnyítik a fenti törekvéseket, növelik az ügyfél-elégedettséget, ezáltal végső soron a forgalmat.

Az energiaárak növekedése, a vállalatok hatékonyabb működése iránti igény, valamint a szigorodó környezetvédelmi szabályozások arra késztetik a cégek és intézmények vezetőit, hogy látványosan csökkentsék energiafogyasztásukat, illetve ehhez kapcsolódóan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, egyszersmind költségeiket is. E célok eléréséhez nyújt támogatást a T-Systems Optimál Energiamenedzsment megoldása és szolgáltatása.

A pénzintézetek mindennapos működéséhez, alaptevékenységéhez ma már elengedhetetlen a megfelelő színvonalú infokommunikációs háttér. Ugyanakkor a folyamatosan változó technológiai és piaci körülményekhez nem könnyű házon belülről, a jellemzően hiányos core-rendszerekhez hozzáigazítani a pénzintézetek meglévő rendszereit. Erre való figyelemmel fejlesztette ki extra gyorsan bevezethető instantMoney-rendszerét a T-Systems Magyarország, amelyben a back office- tól és a front office-tól kezdve a főkönyvön és más, rendszeres jelentéseken át egészen az ernyőbanki funkcionalitásig és non-core rendszerekig minden elérhető. Előadásunkban arra törekszünk, hogy bemutassuk, pontosan milyen kézzel fogható üzleti előnyöket nyújthat egy pénzintézetnek az instantMoney.

Lehetséges-e egy szüntelenül változó vállalati környezetben az informatikai rendszerek között olyan integrációs csatornákat kiépíteni és fenntartani, amelyek képesek túlélni a változásokat, és garantálni az üzletvitel folytonosságát? Hogyan lehet az ESB egy fix pont a vállalati alkalmazások tengerében, és milyen eredményeket hozhat a bevezetése?

Az MKB Bank Zrt. már több éves tapasztalattal rendelkezik a banki tranzakciók és a külső adatforrások információi alapján felépített hálózati kapcsolatok üzleti hasznosításában. A T-Systems Panoráma hálózatelemzési eszköze a potenciális vállalati ügyfelek akvirálásában, a lakossági és vállalati ügyfélkör közötti keresztértékesítési lehetőségek azonosításában, a banki kapcsolatokból származtatott partneri kapcsolatok lehetőségeinek kiaknázásában támogatja a bank tevékenységét.
Az előadás gyakorlati példán mutatja be a hálózatelemzés banki környezetben történő alkalmazásának üzleti lehetőségeit.  

Mind a bankok, mind a telekommunikációs cégek szembesülnek a szolgáltatások megfoghatatlanságából adódó nehézségekkel, ráadásul mindkét piacon feladat az ügyfelek edukációja, hiszen az átlagfogyasztó digitális érettsége és pénzügyi tudatossága támogatásért kiált. A Magyar Telekom is folyamatosan keresi és alkalmazza azokat a marketing- és értékesítési módszereket, amelyek a nehézségek ellenére is hozzájárulnak az üzleti sikerességhez. Néhány példán keresztül egy másik iparágban már bizonyított megközelítéseket tanulhatunk, vagy megerősítést kaphatunk, hogy más is hozzánk hasonló utat jár be.

ICT üzemeltetési költségek csökkentése és az SLA szint növelése a szolgáltatói szinergiák összehangolásával.

A Telemedicina-projekt kiváltja a mindenki számára költséges kórházban fekvést, sőt a páciensektől időt, pénzt és energiát követelő rendelőbe járást is. A megelőzésre épít, ami az orvostudomány origója. Az előadás kitér a megvalósított németországi projekt bevezetése óta eltelt tapasztalatokra is.

Az előadás hallgatói megismerhetik, az egészségügy számára kifejlesztett – mindeddig egyedülálló – keretrendszert, amely felhő alapú medikai alkalmazások valamint internetes portálok létrehozását teszi lehetővé. Az Európai Uniós Kutatás-fejlesztési projekt eredményét gyakorlati példákon keresztül lehet megismerni. Az előadásban szerepel lakossági felhasználásra szánt egészségügyi portál, továbbá okostelevízióra, okostelefonra készített célrendszer, valamint magán- és polipraxisok számára elérhető, könnyen kezelhető, testre-szabható on-line alkalmazás, amely a mindennapi munkát segíti. A résztvevők ízelítőt kapnak abból, hogy az egészségügyi szakemberek, orvosok – vagy saját használatra a magánszemélyek – a "medikai építőkövekből" milyen további célprogramokat készíthetnek. Mindeközben bemutatásra kerül a drótKÓRHÁZ vázlatos felépítése és az a robusztus háttér, amely a biztonságos és folyamatos működés garanciája.

Az előadásban érdekességeket hallhatnak az IBM víziójáról, megoldásairól, amivel reményei szerint segíteni fogja az orvosok jövőbeni munkáját. 
Ilyen például “Watson”, a szuperszámítógép, ami a természetes nyelvek feldolgozásának képességén keresztül (amelyet például a Jeopardy! amerikai kvízjáték megnyerésével is bizonyított) igazán hatékony asszisztense tud lenni az orvosoknak a bizonyítékon alapuló orvoslásban.  

A közigazgatás egyes folyamatainak digitalizálása nem csupán technológiai kihívás, hanem a közösség érdeke is. Ezért a szabályozási folyamatban arra törekszünk, hogy olyan alapelvek érvényesüljenek az állami szolgáltatásokban, amelyek gyors, olcsó és hatékony hatósági és igazgatási folyamatokat eredményeznek. Ezt olyan, a közigazgatási ügymenetet egyszerűbbé és egyben átláthatóvá tévő fejlesztéseken keresztül látjuk megvalósíthatónak, mint amilyen például az interoperabilitás lehetőségét megteremtő jogszabályi környezet, illetve az egységes címregiszter. Mindemellett a kapcsolódó fejlesztésekben kiemelt szempontként érvényesítjük a kormányzati adatbázisok együttműködésén nyugvó, az állampolgárok adatainak magas szintű védelmét biztosító eljárások megteremtésének szempontját. Ez a tulajdonképpeni „digitális átállás” a közigazgatásban, vagyis a szolgáltató állam válasza a digitális kor támasztotta elvárásokra.

Az információ megőrzése az elmúlt századokban még magától értetődő volt, így a levéltárak több évszázadra visszamenőleg őriznek kormányzati iratokat. Az infokommunikációs technológiák robbanásszerű fejlődése azonban megelőzte az archiválás fejlődését. Egy-két évtizeddel korábban keletkezett iratok váltak olvashatatlanná vagy értelmezhetetlenné. Negatív utópiákban felsejlett egy sötét korszak képe, a technológiai avulás okozta társadalmi amnézia. A nemzeti emlékezet megőrzése és a kiszámítható kormányzat egyaránt megköveteli, hogy a levéltárak és az informatikai szakemberek közösen keressék a probléma megoldását. A közelmúltban lezárult elektronikus levéltári projekt arra vállalkozott, hogy megteremti az elektronikus iratok megőrzésének módszertanát, és létrehozza az ehhez szükséges infrastruktúrát.

2011-ben új megközelítésben indult el az állami intézményrendszer infokommunikációjának átalakítása, mely alapvetően megváltoztatta az állam és a távközlési piaci szereplők viszonyát.
Az NFM által indított Nemzeti Hálózatfejlesztési Projekt azon túl, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) kialakításával stabil alapokat és lehetőségeket biztosít az új közigazgatási struktúra IT-alkalmazásainak, egy új modellt is létrehozott az állam és a piaci szereplők feladatcentrikus együttműködésére, a szerepek megosztására. 
Meddig jutottunk? Képes-e megfelelő válaszokat adni ez a modell az EU kihívásaira, az elmaradott térségek felzárkóztatásra, a piac eredményeinek a közszférában történő bevezetésére? 
És ezek után: Merre tovább?  

Zala Mihály, az NBF elnöke előadásában rámutat az információs rendszerek biztonsági kihívásaira, a minősített adatok és a nyílt rendszerek kezelésében felmerülő kockázatokra. Az előadás a kritikus infrastruktúra és a nemzeti adatvagyont kezelő rendszerek sérülékenységeinek felszámolásán túl a kiberbiztonság általános kérdéseivel is foglalkozik, kitér az új nemzeti kiberbiztonsági struktúra kialakításában rejlő feladatokra. Az előadó áttekinti továbbá Magyarország kiberbiztonsági helyzetét, azzal kapcsolatban a PPP-ben (private-public partnership) rejlő lehetőségeket, végül kitekintést nyújt a nemzetközi integrációs szervezetek kibervédelmi munkájába is.

Egy üzletileg kritikus rendszer adatközpontja önmagában csak a hardveres és szoftveres meghibásodások ellen képes védelmet nyújtani a szükséges redundancia kiépítése esetén. A katasztrófahelyzetek megfelelő kezelésére szükséges egy tartalék adatközpont kiépítése, amely az éleshez hasonló környezetet biztosít az elsődleges adatközpont kiesése esetére. A tartalék, vagy más néven hot-backup adatközpont azonban hasznosítható a normál üzemmenet alatt is, ezáltal tehermentesítve az éles környezetet.
Az előadásban egy valós projekt kapcsán mutatjuk be, hogy Oracle technológiákkal (Exadata Database Machine, Active Data Guard) hogyan lehet a folyamatos üzemet biztosítani katasztrófahelyzet esetén, és hogyan lehet a normál működés során a tartalék erőforrásokat felhasználni úgy, hogy azok bármikor átvehetik az éles rendszer szerepét.    

Felhő típusok és megvalósítások, előnyei, hátrányai egyszerűen és érthetően. 
A betűszavak jelentése: IaaS, PaaS, SaaS. 
Milyen szolgáltatást kell felhőbe tenni, és mi az, amit nem szabad? 
Hogyan érdemes használni és hogyan kerüljük el a kiszolgáltatottságot?
Biztonság, használhatóság és költségek. Előadás nem(csak) informatikusok számára.  

Az Utazzunk a jövőbe! előadásunk célja annak bemutatása, hogy a közeljövőben hogyan közlekedhetünk úton, vasúton, akár privát, akár közösségi módon és hogyan fognak változni a jelenleg használt járművek, eszközök, szolgáltatások. Az előadás során kitérünk az EU közlekedést érintő felméréseinek eredményeire, szemezgetünk az európai közlekedési stratégia céljaiból, eszközeiből, megnézzük az ehhez rendelkezésre álló források nagyságát. Kiemelünk pár főbb fejlesztési irányt, melyeket megvalósítható példákkal illusztrálunk először európai, majd hazai szinten. Végül bemutatjuk azt, hogy a T-Systems hogyan járul hozzá a közlekedés jobbá tételéhez, megoldásaink, szolgáltatásaink milyen irányú fejlesztéseit tervezzük ennek érdekében.

Az okostelefonok egyre jobban elterjednek a mindennapi használatban. Megjelenésükkel, folyamatos fejlődésükkel számtalan új, a mobilkommunikációval eddig közvetlenül nem összekötött terület nyílik meg a szolgáltatók és a felhasználók előtt egyaránt. Ez alól a közlekedés sem kivétel…

Előadásunkban bemutatjuk a BKK által a kerékpáros közlekedés, ezen belül is a közösségi kerékpáros mód fellendítésének céljából tervezett és folyamatban lévő fejlesztéseket, projekteket. A prezentáció középpontjában az idén nyár végén elindul Bubi – Budapesti Bicikli projekt áll, melynek kivitelezője a T-Systems Magyarország és a Csepel Kerékpárgyártó konzorciuma. A tervek szerint 2014 tavaszától 75 állomással és több mint 1100 kölcsönözhető kerékpárral indul a rendszer, amellyel Budapest csatlakozik azon európai nagyvárosokhoz, ahol már évek óta működik a közösségi kerékpáros kölcsönzési rendszer, amelyekről szintén említést teszünk. Láthatják a BUBI projekt várható ütemezését, rövid összefoglalót a kialakításra kerülő rendszerről és a tervezett működésről.

Kevés kellemetlenebb pillanat van egy vezető vagy egy gazdasági döntéshozó számára, mint amikor nem termel egy vállalat. Ilyenkor pontosan tudjuk, hogy hány millió forint veszteségünk van minden órában vagy akár percben. Ugyanilyen rossz egy orvosnak, ha nem tudja megmondani, hogy a páciensének szervezetét milyen kórokozó betegítette meg. Ha ezt a két érzést „összeadjuk”, akkor megkapjuk egy ipari vállalat irodai és termelési rendszeréért felelős informatikai üzemeltetőjének aktuális rémálmait. A rábízott informatikai rendszerek ugyanis a rájuk leselkedő veszélyek és a komplexitás terén is komoly aggodalomra adnak okot. Az ipari kémkedés, a profi kiberbűnözők és állami szereplők megbízásából készített nehezen vagy egyáltalán nem észlelhető, rosszindulatú programok, az információ szivárgása alapvetően formálja át a védekezést. Az összetett rendszerek pedig nagyon nehézzé teszik a biztonság egyenszilárdságának megteremtését. Az előadásban bemutatjuk, hogy hol tart ma az ipari szektor kiberfenyegetettsége, mind az irodai, mind a termelési, mint az ICT-rendszerek területén, és megmutatjuk, hogy a T-Systems Magyarország Zrt. hogyan segít harcba szállni a XXI. század informatikai rendszereit veszélyeztető legnagyobb fenyegetettségekkel szemben.

Az ipari termelővállalatok értékteremtő tevékenységei az ellátási lánc mentén (a raktárban, gyártócsarnokban) koncentrálódnak. Miközben a vállalatirányítási, ügyviteli folyamatoknak többnyire megfelelő informatikai támogatást adunk, a versenyelőny lehetőségét hordozó alapfolyamatokat jellemzően csak a gyártási technológia szintjén próbáljuk javítani. Pedig a shop-floor folyamatoknál már egyszerű informatikai megoldásokkal is jelentős költségcsökkentés és értéknövelés érhető el!

Az ipari vállalatok terhei jelentősen megnövekedtek, hiszen növekvő termelési volument kell csökkenő keretek között előállítaniuk. Tapasztalataink szerint jelen piaci környezetben azon ipari szereplők tudtak versenyben maradni, amelyek saját működésüket, folyamataikat átfogóan tudták menedzselni.
Előadásunkban esettanulmányokból építkezve olyan komplex megoldásokat mutatunk be, amelyek mára a versenyképesség szinte elengedhetetlen előfeltételeivé váltak.  

A mobilinternet-használók száma az okostelefonok megjelenésével egyenes arányban nő. Ma már számos vállalat látja a mobil internet vagy a vállalati adathálózat mobil elérésének előnyeit. Ha ez így van, akkor melyek lehetnek a több fórumon is olvasható főbb okok a lassabb fejlődés hátterében? Költséget takarítok meg, ha nem adok mindenkinek mobil internetet? Miért is vásárolunk okostelefont? Ha külföldön vagyok, fontos nekem, hogy így is elérhető legyek? Ez még mindig drága? Tart ott a vállalat, hogy igény lenne a vállalati információk mobil elérésére? Ezeket és egyéb, talán sokunkat foglalkoztató kérdéseket igyekszem Önökkel közösen megválaszolni a mobilinternet-használat pozitív és negatív hatásairól.

A vállalati mobilitásból és a BOYD erejéből fakadó előnyök megkérdőjelezhetetlen hasznossága gyakran csökkenti a biztonsági hangsúlyt, amikor a technológiák alkalmazására kerül sor. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mobilkészülék-gyártók az új funkciókat általában nem a biztonság köré optimalizálják. Ugyanakkor a szervezetek, vállalatok számára kiemelt fontosságú, hogy az adatvagyont meg tudják őrizni, miközben éppen a legérzékenyebb adatokat kell a telefonokra és táblagépekre szinkronizálni. A külső környezet sem kedvez ennek a trendnek, mivel naponta jelennek meg új mobileszköz-sérülékenységek (jelenleg is több százezer ilyet tartunk számon), és a kiberbűnözőknek is kiváló célpontot jelentenek az „adatgyűjtő mobilok”. Az előadás ebben a bonyolult „mágneses viharban” igyekszik jól beállítani az iránytűnket, és kísérletet tesz a valódi problémák azonosítására (legyen az külső vagy belső), illetve a megoldási lehetőségek felvillantására.

„Csak azon lehet javítani, ami mérhető.” Az okostelefonok és tabletek világában – ha az előző állítást elfogadjuk, és vezetőinket az adat alapú döntéshozatalban szeretnénk támogatni – egy olyan rendszert érdemes kiépítenünk, amely releváns információkat nyújt számukra helytől és időtől függetlenül. A mobil BI rendszerek segítségével ezek a célok megvalósíthatóak. A T-Systems nem csak ügyfeleinek nyújt ilyen megoldásokat, hanem saját működését is támogatja mobil BI eszközökön is megnézhető, vezetői dashboardok segítségével.

Bár a mobilitásban egyre inkább összefonódik a magán- és a céges használat, a Samsung KNOX pont abban segíti a felhasználót, hogy a privát és vállalati információkat megfelelően szétválaszthassa, egyetlen készüléken belül. A Samsung mindezt az igen népszerű Android operációs rendszeren oldotta meg, ezáltal biztosítva azt a szerencsés helyzetet, hogy a céges adatok központilag jobban kezelhetők és magasabb biztonsági szintre helyezhetők legyenek, mindezt egy magánhasználatra is tökéletesen megfelelő eszközön.

Szolgáltatásainkon keresztül korszerű, mobil eszközökkel is elérhető értékesítési és ügyfélkezelési megoldásokat adunk ügyfeleink kezébe, akár felhőszolgáltatás formájában is. Az értékesítés, marketing és szolgáltatásmenedzsment területén automatizált üzleti folyamatokkal, fejlett csoportmunka-eszközökkel és jelentésekkel támogatjuk a terepen dolgozó értékesítőket, a távolról bejelentkező ügyfélszolgálatosokat, szervizeseket, vagy akár a vezetők munkáját is.

A saját eszközök használata hatékonyabbá és kényelmesebbé teszi a munkát. Az IT-architektúra feladata azt a környezetet biztosítani, amelyben bármilyen eszköz tulajdonostól függetlenül képes a szükséges erőforrások elérésére, természetesen a megfelelő biztonság fenntartásával.
A biztonsági szint megtartása érdekében meg kell határozni bizonyos követelményeket a hálózatra csatlakozó saját eszközökkel szemben is, hogy a meglévő biztonság ne sérüljön.
Az előadás áttekinti a BYOD kérdés megoldási stratégiáit és azokat a műszaki irányelveket, amelyeket a T-Systems javasol.  

Napjainkban a Big Data az egyik legfelkapottabb fogalom az informatikában. A kifejezés jelentése mára azonban felhígult: a megvalósítását lehetővé tevő technológiák mellett a tipikus felhasználási példáknak, egyszersmind újfajta információknak, adatforrásoknak és alkalmazói szerepeknek a gyűjtőfogalmává duzzadt. Tegyük tisztába a dolgokat! Mire való a Big Data, és mire nem? Helyettesíti vagy kiegészíti a vállalati adattárházakat? És mit mondanak erről azok, akik már kipróbálták?

Az előadásban szó lesz a Basel III-as szabályozásról általában és a likviditási mutatókról részletesebben. Bemutatjuk a CIB-bel közösen kialakított adattárház alapú megoldásunkat: ALM adatpiac kialakítása és az olasz anyabank által választott termék (ALMPro) töltése az adatpiacról. Vázlatosan bemutatjuk az ALMPro alkalmazást, és annak hatását a likviditásmenedzsment terület munkájára.

Az MKB Bank Zrt.-nél a T-Systems Magyarország együttműködésével jelenleg zajlik a SAS Kampánymenedzsment-rendszerének implementációs projektje. 
Az előadás a kampánymenedzsment-rendszer bevezetéséhez kapcsolódó üzleti megfontolásokat járja körül. Mi legyen előbb? Operatív vagy analitikus kampánymenedzsment funkcionalitás? A bevezetés sorrendjéhez kötődő pro és kontra érvek. Mi indokolja, hogy az operatív CRM-alkalmazás analitikus kampánymenedzsment-rendszerrel bővüljön? Milyen előnyöket hozhat az operatív és analitikus funkciók együttműködése?  

Az információrobbanás korában felértékelődik a szervezet információs vagyona minőségi jellemzőinek ismerete és tudatos használata. Ezek közül a jellemzők közül az egyik legfontosabb és a legjobban mérhető a redundancia. A redundancia-csökkentéssel a felhasznált informatikai erőforrások jobban menedzselhetővé, hatékonyabbá válnak. Az előadás bemutatja a T-Systems Redundancia menedzsment koncepcióját, módszertanát és keretrendszerét, amelyek segítségével kezelhetővé – láthatóvá, tervezhetővé és felszámolhatóvá – tesszük az adattöbbszörözéseket.

A SAS Visual Analytics egy nagy teljesítményű, memória alapú megoldás, amellyel a felhasználók adatelemzéseket, interaktív jelentéseket és mélyebb analitikai felismeréseket végezhetnek, minden eddiginél gyorsabban, tetszőleges méretű adaton.
Az adatok vizuális és interaktív feltárásával valamint az analitikai elemzések révén a SAS Visual Analytics a felhasználók széles köre számára teszi lehetővé az önálló adatfeltárás lehetőségét új készségek elsajátítása vagy az IT bevonása nélkül.
Az előadásban az eszköz tulajdonságainak áttekintése mellett röviden bemutatjuk a SAS Visual Analytics elemző és riportkészítő képességeit.  

Ízelítő a Microsoft Üzleti Intelligencia támogató megoldásaiból (Dashboard megoldások, Excel Power Tools, PerformancePoint, SharePoint mint BI platform) – egy ügyfélnél megvalósított megoldásunkon keresztül

Megváltozott piaci és technológiai körülmények között mit jelent az outsourcing ma? Milyen irányok léteznek, mennyire konvergál a cloud irányába? Hogyan hat a konzumerizáció a nagyvállalati IT-piacra és az outsourcing területre? Mi az indusztrializáció hatása a menedzselt szolgáltatásokra? Hogyan hatnak erre az insourcing tendenciák?
Válságos időkben mindenki a költséget akarja csökkenteni. Tipikus irány a "shift left" – insourcing felől az outsourcing irányába, a távmenedzsment irányába, ezt az új technológiák lehetővé is teszik.

Hogyan jutott el egy ügyfél a saját gépterem építésétől a felhő alapú szolgáltatások használatáig? Milyen „élethelyzetekben”, milyen motivációk vezették rá, hogy egyre nyitottabbá vált az IT-as-a-Service szolgáltatások iránt? Esettanulmány jelleggel, erre a ügyfélre fókuszálva szeretnénk áttekintést adni a T-Systems Magyarország adatközponti (kolokációs, hosting, cloud, ill. üzemeltetési) kompetenciáiról, megvizsgálva az elmúlt években közösen megvalósított projektek tanulságait.

Hogyan valósítható meg ma Magyarországon egy olyan pénzintézeti szektor szereplőjénél a „földi” levelezés felhőbe történő migrációja, integrációja, akinek a működést nagyon szigorú szabályok határoznak meg, akinek a levelezés szolgáltatás biztosítása üzletileg kritikus kategóriába sorolható. Előadásomban – fokuszálva a Pénzintézeti szektorra - a hazai biztosítási piac egyik legjelentősebb szereplőjénél az Ügynöki hálózat levelezésének a felhőbe történő integrációját, annak tapasztalatait mutatom be.

Ma már a vállalati szoftverek is elérhetők a felhőből, és telepítés nélkül, tetszőleges támogatott böngészőből használhatók. Az előadásban két konkrét szakterület példáján keresztül mutatjuk be, hogy a felhőből igénybe vett szoftver hogyan hozhatja be a vállalathoz a legújabb módszertanokat, hogyan végezhetők el a feladatok akár egy tablet segítségével is. Az egyik példában ismertetjük a kintlévőség-kezelés trendjeit és megoldásait, folyamatát és módszertanát, a másik példában pedig bemutatjuk, hogy a munkafolyamat-támogatás hogyan javítja a munka hatékonyságát a dokumentum- és iratkezelés teljes vertikumában az átadás-átvételtől kezdve az iktatáson keresztül az ügyintézésig, postázásig és irattárazásig.

A HP Labs, valamint a Hewlett-Packard különböző divízióinak kutatási részlegei immár évtizedek óta megbízhatóan szállítják az adatközpontok fejlődése szempontjából megkerülhetetlen technológiákat – ezen fejlesztések közül választottunk ki hármat, amelyek joggal tarthatnak igényt a hazai felhasználók érdeklődésére is. Elsőként az IT talán legenergiatakarékosabb szerverarchitektúrájáról, a HP MoonShotról esik majd szó, ami reményeink szerint új utat képes mutatni a pengeszerverek több mint egy évtizeddel ezelőtti megjelenése óta igazán disztruptív technológiával előállni nem képes iparágának – a teljesítményhatékonyságon túl a modularitás, a miniatürizáció és a felügyelhetőség terén is. Ezt követően a HP frissen útjára bocsátott felügyeleti platformja, a OneView különleges képességeit tárgyaljuk, amelyek között olyan ínyencségek is megtalálhatók, mint például az üzemeltetői csapatok közötti kooperáció elősegítése, a szoftveresen definiálható folyamatsablonok, vagy éppen az automatizált infrastruktúra készletezés. Végezetül a sort a HP next-gen memóriatechnológiája, a Memristor zárja, amely hitünk szerint a következő évtizedben alapvetően befolyásolja majd a szerverek (és kliensoldali eszközök) evolúcióját.

A felhő alapú szolgáltatások az üzembe helyezés gyorsaságáról szólnak, és ebben az esetben a gyorsaság automatizálást feltételez a feladatok, folyamatok és a szolgáltatásnyújtás területein. De nem csak a sebesség, a minőség is fontos a teljes szolgáltatás-életciklus során, ennek biztosításához szükséges, hogy egyetlen egységes eszközzel legyen kezelhető minden felhőszolgáltatás már a tervezéstől kezdve, később pedig az üzemeltetés során valós idejű rálátást biztosítva a releváns elemek – alkalmazások, szerverek, tárolóeszközök és hálózatok – teljesítmény- és rendelkezésre állási mutatóira, mindezt a virtualizációs réteg szállítójától függetlenül, akár hibrid felhő esetében is.

A kommunikációs szakemberek tapasztalata alapján a vállalatok jelentős része még rutinszerűen alkalmazza a belső kommunikációs eszközöket, sokan ma is úgy működnek, mint 10 évvel ezelőtt. A problémát az okozza, hogy az elmúlt években nagyot változtak a kommunikációs szokások: a fiatalabb generációk (ügyfelek, munkavállalók, partnerek) már egyáltalán nem azokkal az eszközökkel, és nem úgy kommunikálnak, mint mi, tapasztalt vezetők. A rendelkezésünkre álló technológia is megváltozott: a korszerű kommunikációs eszközök licenceit a vállalat esetleg már meg is kapta egy szoftverfrissítéssel, csak érte kellene nyúlni. Az új technológiák alkalmazásában rejlő lehetőségek felmérése azonban nem egyszerű, hiszen kiélezett versenyben, erős költségcsökkentési nyomás alatt kellene elvégezni a szükséges analízist. Pedig a technológiaváltás egy újfajta együttműködést és produktivitást alapozhatna meg, ami versenyelőnyt jelenthetne a vállalat számára.

A „dolgok hálózata” egy olyan világ, ahol olyan eszközök is a hálózatra kapcsolódnak, amikre korábban nem is gondoltunk, ahol gépek beszélgetnek gépekkel azért, hogy számunkra egy kényelmesebb, hatékonyabb környezet alakuljon ki, ahol a döntéshez szükséges információk időben, előkészítetten állnak rendelkezésre. Ebben a világban új üzleti modellek alakulnak ki, olyanok, amikre eddig nem is gondoltunk, megváltoztatva a jelenlegi üzleti modelljeinket.

Az előadás bemutatja, hogy ez a világ sokkal közelebb van, mint képzelnénk. A Connected Carban az autó, a technológia és a mobil alkalmazás konvergálnak. Az emberek azt mondják, szeretik az autójukat és szeretik az okostelefonjukat: itt egy rendszerré válik a kettő!

Miként segítheti ez az együttműködés, hogy javítsunk a vezetési szokásainkon? Miként csökkenthetők a vállalati költségek egy mobil alkalmazás által nyújtott innovatív kockázatmenedzseléssel? Ezekre a kérdésekre is választ ad az előadás.

Üzletközpontokban, hivatalokban, bankfiókokban, de bármilyen nyilvános vagy közösségi térben, sőt vállalatok folyosóin is egyre nagyobb számban találkozunk információkat, reklámokat megjelenítő, nagyméretű monitorokkal. Magyarországon is elindult végre a digitális médiafelületek tudatos alkalmazása, de a nyugati országokban tapasztalt áttörést még nem tapasztaljuk. Hol tartunk ma, és vajon rendelkezésünkre állnak-e azok az eszközök, amelyek felhasználásával a marketing, az értékesítés és a felhasználói élmény megteremtésének egyre fontosabb eszközévé válik a technológia? A válasz: igen, csak éppen egy kicsit másképp kell gondolkodnunk.

A Cisco Connected Stadium Vision egy olyan megoldás, amely 21. századi kommunikációs és médiainfrastruktúrát valósít meg, amelynek révén a stadionok felhasználásának és üzemeltetésének egy forradalmian új módja születik meg. A rendszerbe fektetett plusz beruházás, nemhogy önmagában is néhány év alatt megtérül, hanem az egész épületkomplexum kihasználtságára, üzemeltetésére jótékony hatással van, és új bevételi forrásokat is eredményez az üzemeltetője számára. Emellett high-tech minőségi érzetet, családbarát hangulatot és biztonságot, valós közösségi és rajongói attitűdöt teremt, amely nagyobb számú, magasabb színvonalú rendezvény lebonyolítását segíti elő.

A vállalat ügyfélkörében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kommunikáció új generációinak képviselői, akik már egészen másképp élnek és gondolkodnak, mint azok az ügyfelek, akikre a ma működő Contact Centereket optimalizáltuk. Egyre fontosabb kérdés az üzlet szempontjából, hogy megvalósítható-e a 360 fokos rálátás az ügyfélre, a médiacsatorna típusától független kapcsolattartás? Hova jutott a technológia az elmúlt évtizedben, mi valósult meg és mik a lehetőségek? Milyen előnyt jelent ez az ügyfélnek, és milyen változást jelent az ügyfélszolgálatnak az, hogy cost centerből profit centerré váltak? Hogyan készülnek a cloudból támogatni ezeket a szolgáltatásokat a vendorok, és mit tud ehhez hozzáadni a T-Systems Magyarország?

Az előadásban bemutatkozik a TSM Contact Center Solutions kompetenciaközpontja, mely Európa számos országában vesz részt komplex contact center megoldások, CRM-integrációk kivitelezésében és támogatásában.

A mobilitás immár nem kiváltság, hanem alapvető igény, amely a notebookok, az okostelefonok, majd a táblagépek robbanásszerű elterjedésével mindennapjaink részévé vált. A tavalyi évben minden mobilitással foglalkozó előadás kötelező eleme lett a Bring Your Own Device (BYOD), amely ma már hazánkban is napi kihívás vállalati ügyfeleink IT-üzemeltetői számára. A távoli eszköz menedzsment témaköre legtöbbször ezen témák mentén kerül elő, ugyanakkor előadásunkban szélesebb körben értelmezzük a Remote Device Managementet, beleértve ebbe a fix eszközöket is, legyenek akár smart metering végpontok vagy az intelligens otthon szenzorai, aktorai. Bemutatjuk a T-Systems és a Magyar Telekom szolgáltatásfejlesztésének eredményeként a magyar piacon egyedülálló konvergens remote device management megoldásunkat.