Az Ön szekciója rendkívül sokszínű terület. Melyek azok a témák, amelyeket kiemelne az idei Symposium közigazgatási tematikus szekciójának témái közül?

Az agrárinformatika és a kapcsolódó szakigazgatási területek informatikája mellett az egyik legintenzívebb szegmens az adószakmához kapcsolódik.
 
Milyen technológiai trendeket tapasztal ez utóbbi területen és hogyan látja, merre tovább?

A vidékfejlesztés területén (és ide tartozik a környezetvédelem, a természetvédelem és az agrár- és földgazdálkodás, élelmiszerlánc-biztonság, stb.) az elmúlt évek politikája eredményeként egy időben tapasztalható egyfajta centralizáció, a központi közigazgatási egységek irányító szerepének a megerősödése és egy decentralizáció tendencia, azaz a figyelem eltolódása a vidék, a kisgazdaságok és gazdálkodók irányába. A következő időszakban koncentrált központi igazgatásra, illetve az intézményi háttér megerősödésére (KÁ, MVH, NéBIH, FöMI, stb.) és ezek aktivitásán keresztül egy erőteljesen fejlődő vidékre és agrárszektorra lehet számítani. Jelentős hazai forrásból, valamint Európai Uniós támogatásból a szektornak juttatott források várhatóan növekednek, átformálva annak arculatát. Ennek megfelelően az infokommunikációs szolgáltató a figyelmét a már megszokott központi adminisztráció feladatainak illetve trendszerű aktivitásának támogatásán túl, a változó piac és annak felnövő új szereplői felé is kell fordulnia, azaz a nagyvállalati ügyfelek mellett a kis- és közepes vállalkozások is egyre nagyobb jelentőséggel fognak bírni. Ezt figyelembe véve szükséges a kommunikációs, infrastrukturális és szolgáltatási portfóliót diverzifikálni.
 
Melyek azok a megoldások, szolgáltatások, amelyekre megnövekedett igény mutatkozik az agrárium oldaláról?

Ehhez először egy kis visszatekintést engedjenek meg: az elmúlt években a központi szervek alapinformatikai és kommunikációs infrastruktúrája ugyan kialakult, de ezek nem homogének sem ágazati nézetben, sem a közigazgatás ennél jóval nagyobb vetületében. Elsősorban a közvetlen működés elektronizálását helyezték fókuszba (így például az elektronikus iktatást, az elektronikus ügykezelést, a digitális nyilvántartások fejlesztését, az adatmegosztás és –elérhetőség kérdéseit). Ráadásul a meglévő infrastruktúra gyakran szükségtelenül költséges és magas fix költségekkel tarthatók csak fenn.
Az ágazat gazdasági hatékonyságának növelése szükségessé teszi, hogy az informatika és a távközlés szerepét a költségek optimalizálásának figyelembe vételével, az elemző képességek drasztikus növelésével és a rendszerek komplex összekapcsolásával növeljék.
Ennek következményeként várható a felhő alapú szolgáltatások elterjedése, először az infrastruktúra (processzálási képesség, adattárolás, kapcsolat) majd később az alapszolgáltatások (levelezés, irat és ügykezelés, ügyfélkapcsolati rendszerek – CC&CRM) körében.
A rendszerek közötti adat egyeztetés és információ áramlás alapjai ma még csak elszigetelten vannak jelen, így szükségszerűen erősödni fog az adatcsere megoldások (Middleware/ESB), valamint a törzsadatok kezelését harmonizáló megoldások szerepe és elterjedése is.
Elengedhetetlen a korszerű gazdasági irányítás érdekében a komplex és összehasonlító elemzések, valamint döntés-előkészítő elemzések elvégzését támogató rendszerek bevezetése. Ennek folyományaként az adattárházak, a Big Data-képességek, a térinformatikai (GIS) eszközök és az intelligens riportokra képes rendszerek az agrár-közigazgatás jövőjének alapkövei, amelyek ágazati, majd később a többi szakterület hasonló fejlődésével a Kormányzati Információs Csomópont szerves alkotóeleme lehet.
 
Milyen technológiai trendeket tapasztal az ugyancsak közigazgatási funkciókat ellátó adóigazgatás területén?

Alapvetően a feldolgozandó, a kiértékelendő adatmennyiség további gyors növekedését, amire talán legjobb példa az on-line pénztárgépek rendszereiben megjelenő adatmennyiség nagysága lehet. Másik fontos trend az adatok frissessége – szintén az online kasszák esetében gyakorlatilag még az adattárház részen is valósi idejű adatokról lehet már beszélni. E trendek megjelenését nagyban segítette, hogy nemcsak elérhető, hanem meg is fizethető már az a technológia, ami nagy mennyiségű valós adatok feldolgozását támogatja mind hardware, mind szoftveroldalon.
Természetesen ahhoz, hogy ezekben az adatokban lévő információk értékét fel tudjuk használni a mindennapi tevékenységhez, egyre inkább növekszik az analitikus szoftver eszközök (BI riporting és adatbányászat) felhasználása iránti igény (adó)szakmai oldalról.
 
Hogyan lehet felkészülten fogadni az adószakmai területen bekövetkező, trendszerű változásokat?

A legfontosabb változás, hogy az adatokban lévő információ mennyiséget tudatosan aknázzuk ki, hiszen az informatikai felé most már nem az igény, hogy megmutassa, hogy mi volt és mi van, hanem az, hogy a lehetséges jövőre is állítson fel hipotéziseket, trendeket és azonosítson be rejtett mintákat, szabályszerűségeket.
Ezeknek az elvárásoknak kiszolgálása nem csak technológiai változásokat, hanem az informatikai szemlélet módosítását is igényli, ahol felértékelődik a rugalmasság illetve megkérdőjelezhetetlenné válik a vízesés-modell mellett az agilitás szerepe is. Meg kell találni azt, hogy az agilitás hogyan értelmezhető egy adott szervezetnél és ez alapján kell az említett hipotéziseket felállító, trendeket és rejtett szabályszerűségeket feltáró projektek végrehajtását szervezni. A jövőre nézve nagy kérdés, hogy az egyre növekvő adatmennyiség kezelésével kapcsolatban konkrétan milyen (adó)szakmai igények mentén lehet majd bevetni a Big Data-koncepciót.