Interjú Hosszú Péter ágazatigaztóval (Ipar terület)
 
Melyek a legfontosabb trendek, amelyek megfigyelhetők az utóbbi időszakban az ipari szektorban?
Ha a jelen és a közeljövő műszaki trendjeit az ipar szemüvegén keresztül nézzük a legfontosabb újdonság, amit észre kell vennünk az az ún. Big Data. A háttérben több technológia együttes hatása, összefonódása áll. Egyrészt egyre olcsóbban állíthatóak elő olyan mérőeszközök, amelyek az ipari termelés szempontjából legfontosabb paramétereket nemcsak mérni tudják, de vezeték nélküli kommunikációval továbbítják is valamilyen felhőszolgáltatásként rendelkezésre álló központi számítógépre, ahol azokat azonnal ki is értékelik, hogy ugyancsak valós időben meg tudják határozni, hogy például hol és mennyit ideig áll egy termelési folyamat, vagy akár azt, hogy hol és milyen mennyiségben keletkezik selejt. Mindez azt jelenti, hogy a háttérfolyamatok nagyvonalú összefüggéseinek ismeretén túllépve sokkal átfogóbb, pontosabb és naprakészebb rálátásunk lesz azokra.
A valós idejű adatgyűjtés kulcsfontosságú a minél alaposabb döntéshozatalban, hiszen csak ezen keresztül rendelkezhetünk releváns, naprakész, vagyis jó minőségű adatokkal. A termelő vállalatokra jellemző (illetve sokszor rá is vannak kényszerítve) a folyamatok rendszeres felülvizsgálata és optimalizálása. Ahhoz, hogy az egyes változtatások, iterációk hatása számszerűen igazolható legyen, mindenképpen szükséges egy megbízható adatgyűjtő rendszer kialakítása. Nem szabad megfeledkezni azonban az intelligens, informatikai környezetbe illeszthető raktári berendezések és az árujelölő eszközök (vonalkód, RFID) rohamos terjedéséről sem.
Nagyvállalati körben az egyedi alkalmazás-fejlesztés szempontjából a vállalati szinten standardizált megoldások irányába mutatnak az igények. Olyan alkalmazásokat várnak el partnereink, amelyek moduláris felépítésűek, az egyes építőkockák – kis volumenű módosítással - más rendszerekben is felhasználhatóak. Kiemelt szerep jut az IT és adatbiztonságnak, ezek a követelmények nagy hangsúllyal jelennek meg a projektekben. A technológiai trendek mellett fontos a projektszemlélet, a bevált projekt-menedzselési módszertanok térnyerése a sikeres (időben, eredményben, költségtartásban) projekt-lebonyolítás érdekében. 
 
Mit tapasztal, mennyiben képes támogatni az infokommunikáció az üzleti, illetve működést érintő problémákat?
A termelő vállalatok, illetve az azok működését ellenőrző szabályozó szervek (például az élelmiszeripar területén) egyre több információt szeretnének begyűjteni saját belső folyamataikról, hatékonyságukról és más, a működést érintő területeikről. Az adatgyűjtés azonban akkor a legpontosabb, ha egyből a termelés helyszínén, az üzleti folyamat pillanatában keletkezik. A dokumentálásra szánt idő azonban a legtöbb esetben a tényleges értékteremtő folyamatokra szánt idő rovására történik meg, ha egyáltalán megtörténik. Egy megfelelő célrendszer alkalmazásával az adatgyűjtésre fordított idő és energia ugyanakkor minimalizálható.
A különböző ipari berendezésekből és rendszerekből származó információk integrációja szintén segítséget jelent abban, hogy még teljesebb körű adathalmazra építve hozzuk meg a fontos döntéseket.
 
Az IT biztonság szempontjából milyen kihívásokra kell számítania egy ipari nagyvállalatnak?
Az elmúlt időszakban a szakmában jelentősen előtérbe kerültek az ipari rendszerek biztonságáért aggódó hangok is. A klasszikus ipari biztonság az üzemi folytonosság biztosítását jelentette. Sajnos az üzemviteli mérnökök számára ma is csak a megfelelő redundanciák kiépítése, esetleg a fizikai biztonság jut eszébe, ha biztonságról hall. A kétféle nyelvezetet („ipari biztonság”, „IT-biztonság”) közelíteni kellene – hogy a szakemberek ne a süketek párbeszédét folytassák a továbbiakban.
Szinte minden esetben van valamilyen on-line kapcsolat az irodai hálózattal, ERP-rendszerrel, készletnyilvántartóval. Egyre elterjedtebb az internet alapjául szolgáló IP protokoll az ipari rendszereknél is, amelynek egyenes következménye e rendszerek nagyobb fokú kitettsége a hackertámadásoknak. A hackerek a jól bevált eszközeiket használhatják az ipari rendszerek támadására is.
A hackerek ma már nem ügyes, virtuskodó egyetemisták. A „kiberhadsereg”, a kiberterrorizmus, az online kémkedés ma már egyáltalán nem science fiction. A tavaly hatályba lépett információbiztonsági törvény kiterjed a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságára is (kritikus infrastruktúra elemek). Számos ipari vállalat rendelkezik olyan IT rendszerrel, amely ebbe a kategóriába esik. A törvény kötelező erővel kényszeríti ki az érintett ipari szereplőknél a kívánt IT biztonsági szint elérését, vagyis már nem opcionális egy érintett ipari szereplőnél, hogy az IT biztonságra fókuszál-e vagy sem. Ez a külső tényező rákényszerít mindenkit arra, hogy a megnövekedő fenyegetettség mellett végre valódi szemléletváltás folyjon le ezen a területen.
Mindemellett a fokozatosan terjedő, új, felhő alapú IT infrastruktúrák és az ugyancsak a felhőből igénybevett szolgáltatások újabb típusú biztonsági kérdéseket is felvetnek, amelyekre felkészült válaszokkal kell rendelkezni mind a szabályozás, mind a technológia oldalán.